<?xml version="1.0" encoding="ISO-8859-1" ?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">

<channel>
<title>Milton Cikkek</title>
<link>http://www.milton.hu/</link>
<description>A Milton Oktatásszervező és Tanácsadó Kft. cikkjei</description>
<language>hu-hu</language>

<image>
<title>Milton Cikkek</title>
<url>http://www.milton.hu/logo.png</url>
<link>http://www.milton.hu/</link>
<width>25</width>
<height>25</height>
</image>

<atom:link href="http://www.milton.hu/rss-cikk" rel="self" type="application/rss+xml" />

<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=572]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Egységesen mérik majd a közszolgákat]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=572]]></link>
<pubDate>Mon, 06 Feb 2012 14:44:31 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Júliustól indulhat a közszolgákra vonatkozó integrált Közszolgálati Teljesítménymenedzsment Rendszer.

 A közszolgákra vonatkozó integrált Közszolgálati Teljesítménymenedzsment&nbsp; Rendszer létrehozása folyamatban van. Az ágazatok képviselőivel közös&nbsp; munka keretében készül a módszertan, amely alapján 2012 első félévében&nbsp; meghatározzák a képzéselveket. Az új rendszer 2012. július 1-jétől&nbsp; indul, központi módszertani támogatással - derül ki Navracsics Tibor&nbsp; közigazgatási miniszter válaszából, amelyet Lamperth Mónika képviselői&nbsp; kérdésére adott. A kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre vonatkozó&nbsp; törvényi keretek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi&nbsp; CXCIX-es törvénybe épültek be, a részletszabályokat kormányrendelet tartalmazza majd. 

A kabinet szerint ugyanis a kormánytisztviselői, a rendészeti és a katonai életpálya-modellek kialakításához egységes elvi és módszertani alapon álló, de az érintett szervezetek sajátosságaihoz igazodó, rugalmas keretrendszert szükséges felépíteni és működtetni. Ennek megfelelően olyan moduláris szerkezetű teljesítményértékelési rendszert tervezünk, amelynek vannak kötelező - valamennyi közigazgatási, rendészeti és honvédelmi szervezetre nézve egységesen érvényes -, valamint ajánlott - az érintett szervezetek munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőinek döntése alapján, szabadon felhasználható - moduljai - írta a miniszter. A kötelező modulok a közigazgatási, rendvédelmi és honvédelmi szervtípusoktól független értékelési elemként valamennyi szervezetben alkalmazandók lennének.


A teljesítményértékelés eredménye lehetőséget nyújt majd a fejlesztésre (képzések, továbbképzések, vezetőképzések), a tehetségmenedzsment alkalmazásra, az életpálya tervezésére (szakértői és vezetői utánpótlási adatbankok) illetve a jogkövetkezmények érvényesítésére (előresorolás, címadományozás, elismerések, jutalmazás), ugyanakkor alapot adhat a nem megfelelő munkavégzés szankcionálására, a felelősségre vonáshoz is - olvasható a válaszban.

Forrás: Napi.hu 
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=571]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Idén tovább romlik a bérünk]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=571]]></link>
<pubDate>Mon, 06 Feb 2012 13:32:13 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Az idei már az ötödik olyan év lesz, amelyben a bérek emelkedése nem éri el az infláció növekedését. A vállalatok a várhatóan ötszázalékos infláció ellenére mindössze 3,6 százalékos béremelést terveznek, derül ki a Hay Group felméréséből.
Bérkompenzációra megy a pénz

Azok a cégek, amelyeknél dolgoznak alacsony keresetű munkavállalók, a&nbsp; béremelésre fordítható keret csaknem felét (46,1 százalékot) a kötelező&nbsp; béremelésre használják fel idén. A felmérésében részt vevő cégek 10&nbsp; százaléka számolt be arról, hogy a teljes béremelési összeget az&nbsp; alacsonyabb keresetűekre fordítják.

A vállalatok több mint harmada&nbsp; (36 százalék) azt állította, hogy a kötelező béremelés által nem&nbsp; érintett munkakörökben kisebb lesz a béremelés. E vállalatok körében a&nbsp; vezetők bérének emelkedése jelentősen elmarad majd a korábbi években&nbsp; tapasztaltaktól. Így az ő helyzetük sem változik tavalyhoz képest: bár ők továbbra is&nbsp; nyertesei a 2011-ben bevezetett adóváltoztatásoknak, az ő bérük is az&nbsp; infláció alatti mértékben nő majd.

Ez ronthatja a magyar vállalatok vonzerejét, aminek következtében a mobilabb vezetők nagyobb fluktuációja kezdődhet meg. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy január elején a vállalatok&nbsp; kiemelkedően magas aránya még nem tudott döntést hozni a béremelésekről.&nbsp; A cégek harmada tehát úgy vágott bele az idei évbe, hogy nem látott&nbsp; tisztán a béremelések ügyében.
A juttatások is csökkennek
A megnövekvő bérköltségeket a vállalatok egy része a juttatások csökkentésével ellensúlyozza. 2012 az első év, amikor a cafeteria terjedése komolyan megtorpan: a vállalatok 14 százaléka csökkenti az erre fordított keretösszeget.

Idén csökken a munkavállalók juttatási csomagjának nettó értéke is. Az összes vállalat bruttó értéken átlagosan mindössze 1,4 százalékkal növeli a cafeteria összegét &#8211; miközben annak adóterhe 10 százalékkal nő.
Forrás: Index.hu
&nbsp;
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=570]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Külföldön dolgozni - Ebben eltérünk a világ többi részétől]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=570]]></link>
<pubDate>Mon, 06 Feb 2012 10:58:35 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ A világ munkavállalóinak egyötöde (19 százaléka) nagyon szívesen dolgozna egy másik országban, ha olyan lehetősége adódna, hogy 2-3 évig, teljes munkaidejű állásban, három-öt óra repülőútnyi távolságra, a mostaninál 10 százalékkal magasabb fizetésért végezhetné a munkáját.&nbsp; 

A magyar munkavállalók mobilitási kedve az átlagosnál valamivel alacsonyabb, 15 százalékuk mutat nagy érdeklődést egy ilyen ajánlat hallatán. Leginkább egyébként&nbsp; Mexikó (34 százalék), Brazília (32 százalék), Oroszország (31 százalék), Törökország (31 százalék) és India (28 százalék) polgárai vállalnának külföldön munkát ezekkel a feltételekkel. A külföldi munkavállalást főképpen az motiválná, ha az ilyen tervekkel rendelkezők két év elteltével garantáltan visszatérhetnének a jelenlegi pozíciójukba &#8211; 35 százaléknyian szívesebben vállalkoznának a váltásra.Az is ösztönözne, ha egytizeddel nagyobb bérezést (31 százalék), hazalátogatásra szóló repülőjegyet (30 százalék), fizetett nyelvtanfolyamot (29 százalék) kapnának a máshol dolgozni kívánók.&nbsp; A magyarok körében is a korábbi állásba való biztos visszatérés növelné leginkább a migrációs kedvet (41 százalék), míg a második legerősebb ösztönző erő, ha nyelvtanfolyamot is fizetnének (34 százalék). Általában az alacsony jövedelműek (32 százalék), a kevésbé iskolázottak (31 százalék), a 35 év alattiak (30 százalék), a magasabb pozíciójú döntéshozók (29 százalék) és a férfiak (29 százalék) kerekednének fel, hogy más országban keressenek munkát.
A magyarok körében viszont nincsenek ilyen jellegzetességek, az egyes társadalmi csoportokban a 15 százalékos összátlagtól alig eltérő a mobilitási kedvet mutatók aránya - ezek a legfontosabb megállításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az Ipsos csoport végzett a&nbsp; Canadian Employee Relocation Council megbízásából, 24 országban.
&nbsp; &nbsp;
&nbsp; 24 ország polgárait kérték meg arra, hogy mérlegeljék egy két-három évre szóló, három-öt óra repülőútnyi távolságban lévő, teljes munkaidejű, minimum 10 százalékos fizetésemeléssel járó külföldi állás lehetőségét. 
&nbsp; &nbsp;

Tízből ketten komolyan fontolóra vennék, hárman meggondolnák, negyednyien nem igazán, további negyednyien egyáltalán nem mérlegelnék a váltást. Leginkább a mexikói munkavállalókat motiválná egy ilyen lehetőség, minthogy a teljes tábor harmada válaszolta, hogy nagyon szívesen élne egy ilyen lehetőséggel. Őket Brazília, Oroszország, Törökország, India és Szaúd-Arábia dolgozói követik.
&nbsp; &nbsp;
&nbsp; Általánosságban elmondható, hogy azok, akik nagyon szívesen elvállalnának egy ilyen munkát, alacsony jövedelműek (32 százalék), kevésbé iskolázottak (31 százalék), 35 év alattiak (30 százalék), magasabb pozíciójú döntéshozók (29 százalék) és férfiak (29 százalék).
&nbsp;karrierjében kései lenne a váltás, míg másik 13 százalék nem mozdítaná el a gyermekeit az iskolából, s a barátaik mellől.&nbsp;

Forrás: VG.hu&nbsp; 
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=569]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy:  Nyugdíj: íme a pénztárak javaslatai ]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=569]]></link>
<pubDate>Mon, 06 Feb 2012 10:54:20 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás csak a nyugdíjba vonuláskor legyen elérhető, a hosszú távú öngondoskodáshoz pedig arányos adókedvezmény társuljon - egyebek közt ezt javasolta korábban a Stabilitás Pénztárszövetség. A szövetségnek nincs hivatalos információja a nyugdíjpénztári szabályozás folyamatban lévő módosításáról, csak a sajtóból értesült róla.
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás csak a nyugdíjba vonuláskor legyen elérhető, a hosszú távú öngondoskodáshoz pedig arányos adókedvezmény társuljon - egyebek közt ezt javasolta korábban a Stabilitás Pénztárszövetség. Borza Gábor, a pénztárszövetség elnöke az MTI-nek kifejtette: a szövetségnek nincs hivatalos információja a nyugdíjpénztári szabályozás folyamatban lévő módosításáról, csak a sajtóból értesült róla.

Hozzátette: mindenesetre a piac szereplői örömmel vennék, ha az új javaslatok szakmai konszenzuson alapulnának, és kidolgozásukkor figyelembe vennék a pénztárak véleményét is.&nbsp;A Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte az MTI kérdésére hétfőn, hogy kidolgozás alatt vannak a nyugdíjpénztári szabályozás további, szükséges részletkérdései, de ennek részleteiről a tárca csak később tud információkkal szolgálni.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy írásban feltett kérdésre az Országgyűlés honlapján még pénteken azt írta: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átalakítása során kiemelt szerepet kaphatnak az önkéntes nyugdíjpénztárak, amelyek az I. pillérből folyósított nyugellátáshoz kapcsolódva emelhetik a nyugellátás elérhető szintjét. A miniszter szerint indokolt az adminisztráció egyszerűsítése, a dereguláció, esetlegesen egy új szabályozási modell bevezetése is. A pénztárakat megillető kedvezményrendszer bővítése, kiterjesztése is prioritássá válhat, ami a szféra egészének további erősödését szolgálhatja.

Borza Gábor szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításnak olyan terméknek kellene lennie, amely csak akkor válik elérhetővé, ha a pénztártag nyugdíjba megy. (Jelenleg tíz év után fölvehető a megtakarítás.) Ehhez azonban az is szükséges, hogy egy ilyen hosszú időre lekötött termékhez megfelelő adókedvezmény társuljon. Ilyen megoldás lehet például, hogy ha a nyugdíjas egy összegben felveszi a megtakarítást, akkor az adókedvezményből egy keveset kelljen visszaadnia, viszont ha járadékként veszi igénybe, akkor kapjon még egy kicsi további kedvezményt. Ez utóbbi ugyanis az állam számára azt jelenti, hogy az illető nagyobb eséllyel kerülheti el az időskori elszegényedést.

Hozzáfűzte, hogy általánosságban véve a hosszú távú megtakarítások adókedvezményének a befektetési időtávval arányosan kellene nőnie.&nbsp;A pénztárak szerint hiba a jelenlegi szabályozásban, így változtatásra szorul az, hogy a folyó bevételből kell finanszírozni a felügyeleti díjat, amit viszont vagyonarányosan állapítanak meg. A magánpénztáraknál jól látszik ez a probléma, hiszen jelenleg nincs bevételük, vagyonarányos költségük viszont van, vagyis csak emiatt az előírás miatt középtávon ellehetetlenülnek.

Borza Gábor kifejtette, hogy ez a szabályozás az önkéntes pénztárakra is vonatkozik, csak azoknál még nem jelentkezik látható problémaként. Azonban egy idő után előfordulhat, hogy egyes pénztárak már inkább járadékfizetővé válnak, a folyó bevételük pedig csökken, így ezzel a szabállyal ellehetetlenül a működésük.

A Stabilitás elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkéntes pénztár az egyik legolcsóbb megtakarítási forma &#8211; más lakossági termékekkel összevetve azoknak ötödébe-hatodába kerül - érdemes lenne tehát eljuttatni a nagyközönséghez. A pénztárak azonban nem tudják megfizetni az értékesítőt, aki elviszi a terméket az ügyfélhez, ehhez egy kicsivel több költséget kellene engedélyezni a számukra. Borza Gábor megjegyezte, általában a munkáltatón múlik, hogy teljesít-e a dolgozói javára önkéntespénztári befizetést vagy sem, kevéssé jellemző, hogy maguktól, "öntudatosan" fizetnek ilyet az emberek.

A pénztáraknak számos, az adminisztrációt egyszerűsítő javaslatuk is van, például a jelentésekre vonatkozóan, a pénztárszövetség elnökének véleménye szerint ezek a változtatások olcsóbbá tehetnék a működést.&nbsp;Borza Gábor elmondta azt is, hogy a magánnyugdíjpénztárak jelenleg azt számolják, hogy a jelenlegi körülmények között mennyibe kerül a működésük fenntartása, illetve milyen alternatív lehetőségek vannak a fennmaradásra, megoldás-e például, ha több pénztár egyesül. Azon igyekeznek, hogy március elejéig megbízható választ tudjanak adni a pénztártagoknak, hogy azok tudatos döntést tudjanak hozni március végéig.

Az Országgyűlés tavaly decemberben döntött arról, hogy a nyugellátás fedezetére fizetett járulék kizárólag a 
&nbsp; Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. Eszerint 2012 januárjától megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül, a magán-nyugdíjpénztári tagok pedig március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. Az állami pillérbe visszalépő pénztártagok a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, vagy önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.

Forrás: HVG.hu 
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=568]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Cafeteria: miért lehet vonzó az egészségbiztosítás?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=568]]></link>
<pubDate>Mon, 06 Feb 2012 10:42:28 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Idén a munkáltatók adómentes juttatásként adhatják dolgozóiknak a visszavásárlási értékkel nem rendelkező egészségbiztosítást.

Noha 2012-ben a munkáltatók gyakran a bérkompenzáció részeként alkalmazzák a cafeteriát - ami miatt az egészségbiztosítás jelenleg nem versenyezhet a készpénz-helyettesítő juttatásokkal -, számos nyomós érv indokolja, hogy a cégek ezt az elemet is vegyék számításba cafeteria-rendszereik kialakítása során - véli a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Korlátlanul felhasználható


A jutatatás teljesen adómentes, ráadásul más cafeteria-elemmel ellentétben, nem csupán évi 500 ezer forintig, hanem korlátlan mértékben vonatkozik rá a kedvezmény. A biztosítók körében máris megindult egy olyan termék- és szolgáltatásfejlesztési folyamat, amely egyre szélesebb és kedvezőbb szolgáltatási kört biztosít a biztosítottak számára. A közelmúltig csupán bizonyos helyzetekre (például műtéti térítés, kórházi ellátás után, rettegett betegségek) lehetett úgynevezett összegbiztosításokat kötni (amely vagy fedezte a biztosítási esemény kapcsán a teljes összeget vagy annak csak egy részét).


Az egészségügyi ellátások túlnyomó része azonban a járóbeteg-ellátás körébe tartozik. Az újabb egészségbiztosítási konstrukciók már a szűrés, a járóbeteg-ellátás és a diagnosztika területén található szolgáltatások valós költségeit fedezik, akár felső limit nélkül. Eközben a kórházi ellátásban is térítenek egyes kiemelt szolgáltatásokat a megvásárolt csomagtól függően. Fontos elemük a megelőzés, az éves szűrések. A csomagok az ügyfél családjára is kiterjeszthetők, illetve családi csomagengedmények is igénybe vehetők - ismertette a FBAMSZ.


A pénztárakkal szemben helyzetbe hozták az egészségbiztosítókat


Egészségpénztári hozzájárulást eddig is sok cég fizetett a dolgozóinak. Nekik az adómentessé vált egészségbiztosítás kedvező alternatíva lehet a hasonló célokra alkalmas, ám mintegy 30 százalékos adóvonzattal rendelkező pénztárakkal szemben, amelyek abba a juttatási körbe tartoznak, ahol évi 500 ezer forintig jár a kedvezmény.


Az egészségbiztosítások díja az életkorral változik, egy 30 éves ügyfél számára havi 6-7 ezer forintért is elérhetőek, ami jelenleg az átlagos Casco-díj mértékét sem éri el. A csoportosan megkötött biztosítás költsége sokkal kedvezőbb az egyéni díjaknál - áll a szövetség közleményében.


"Illúzió volna feltételezni, hogy az egészségbiztosítások egy-két éven belül domináns elemét képezik majd a cafeteria-juttatásoknak. A vállalati cafeteria-rendszerek kialakítása során azonban már most érdemes minden munkáltatónak számolnia ezzel az elemmel is, hiszen számos olyan, főleg hosszabb távon érzékelhető előnyt biztosít, amelyeket más juttatásokkal nem, vagy sokkal kevésbé hatékonyan lehet elérni" - mondta Pászka Zsuzsa, a FBAMSZ elnökségi tagja.

Forrás: Napi.hu 
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=567]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy:  Csökkenő gyed: itt vannak a kompenzáció szabályai]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=567]]></link>
<pubDate>Mon, 06 Feb 2012 10:28:42 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Jövedelempótlékra jogosultak a kormány döntése értelmében azok a kismamák, akik kevesebb gyedet és tgyás-t kapnak az adójóváírás kivezetése miatt. Az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny mai számában jelent meg.
Kihirdették a szerdai Magyar Közlönyben azt a kormányrendeletet, amelynek értelmében jövedelempótlékra jogosultak január elsejétől azok a kismamák, akik kevesebb terhességi-gyermekágyi segélyt (tgyás) és gyermekgondozási díjat (gyed)&nbsp;kapnának az adójóváírás megszüntetése miatt.

Az adójóváírás megszüntetését a kormány a közszférában jövedelem kiegészítéssel, a versenyszférában pedig a bruttó bérek emelésének ösztönzésével ellensúlyozza.

Mint korábban beszámoltunk róla, a legalább havi bruttó 180 ezret keresők juthatnának csak magasabb gyedhez, mint tavaly, míg a kisebb bruttó jövedelműek idén kevesebb gyedet kapnának az adójóváírás eltörlése miatt. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) január közepi előterjesztése szerint 80 ezer olyan szülő van, aki kompenzációra szorulna emiatt. Közülük 17 500-an voltak tavaly év végén azok, akik terhességi gyermekágyi segélyt kaptak, 61 470-en pedig gyeden voltak.

A Nefmi előterjesztésében azonban azt javasolta, hogy a rosszabbul járó kismamákat jövedelempótlékkal kompenzálják, havonta 100 és 9 500 forint közötti összeggel.

A minisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának mai közleménye beszámol arról, hogy a kormányrendelet alapján jövedelempótlékot az a szülő kaphat, aki 2011. december 31-én már és 2012. január 1-jén még terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. Ugyanez érvényes a gyermekgondozási díjra is.

A jövedelempótlék összege függ attól, hogy az igénylő igénybe veszi-e a családi kedvezményt, és ha igen, hány gyermek után. Figyelembe kell venni azt is, hogy 2011. évre vonatkozóan az illető igénybe vette-e az adójóváírást.

Mindezekről az ellátásban részesülőknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerveinél, amennyiben az ellátást a társadalombiztosítási kifizetőhely folyósítja, akkor ott kell a nyilatkozatot benyújtaniuk.

Az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek a következő napokban minden olyan kismama részére, akinek az egészségbiztosító folyósítja az ellátást, postázza a szükséges nyilatkozatot, amelyet a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb május 31-ig kitöltve, postán - vagy személyesen - vissza kell juttatni az ellátást folyósító szervhez.

Aki a május 31-i határidőig kéri a jövedelempótlékot, az januárig visszamenőleg kapja meg a kompenzációt. Aki azonban a határidőt követően nyújtja be igényét a folyósító szervhez, csak a beadást követő hónaptól lesz jogosult a juttatásra, visszamenőlegesen nem. A nyilatkozat elérhető továbbá az OEP honlapján, valamint a fővárosi és megyei egészségbiztosítónál, illetve a kifizetőhelyeknél.

Forrás: HVG.hu 
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/egeszsegugy/hirek&cikkid=566]]></guid>
<title><![CDATA[Egészségügy: "Az egészségügy csak papíron működik"]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/egeszsegugy/hirek&cikkid=566]]></link>
<pubDate>Tue, 31 Jan 2012 13:19:18 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Ha a bérkövetelések nyomán bedőlne a magyar egészségügy, talán a politikusok számára is egyértelművé válna, hogy a rendszer működésképtelen - vélekedik a Világgazdaságnak adott interjújában Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász.

- Két hónapja maradt a kormánynak arra, hogy megoldást találjon az egészségügyi bérek rendezésére, különben több ezren élesítik felmondóleveleiket. Közgazdász szemmel van reális esélye jelentős fizetésemelésnek?
- A gazdaság jelen állapotában nem lehet jelentős többletterheket bevállalni a közszféra ágazataiban. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy a nagypolitika mindig talál megoldást az olyan helyzetekre, amelyek az ország egészének működését veszélyeztetik - lásd a vasutassztrájkot vagy a BKV helyzetét -, akkor egészen biztosan lesz megoldás. Nemcsak a szlovák, a magyar kormány sem engedheti meg magának, hogy ellehetetlenítse az egészségügyi ellátást.&nbsp; 

- Jelenleg úgy tűnik, ez a felismerés még nem történt meg; ami most zajlik az ágazat vezetése és az egészségügyi érdekképviseletek között, az leginkább időhúzás. 
&nbsp; - Sajnos a nagypolitika számára még mindig nem világos, hogy az egészségügy már most csődben van. Az alacsony bérek nyomán egyre jelentősebb méreteket öltő orvos-, és nővérhiány csak egy azok közül az időzített bombák közül, amelyek mind hangosabban ketyegnek. Ugyanúgy bármikor bedöntheti az egészségügyet a még mindig a kórházi ellátásra épülő, ezért is finanszírozhatatlan ellátórendszer, az egészségügyi technológiák befogadásának és finanszírozásának helytelen gyakorlata, valamint a pénzügyi egyensúlytalanság, amelyben az állami többletforrások hiányában sincs érdemi megoldás a kiegészítő biztosítások térnyerésére és ezen keresztül magánpénzek bevonására.

- Az ellátórendszerbe jó mélyen belenyúlnak most a kórházak államosításával. Ön szerint jó ez az irány?
- Az, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat egy központilag irányított rendszerben végezzék, véleményem szerint egyértelmű visszalépés. Egy központi hivatal egységes döntései nehezen hozhatóak összhangba az adott régióban élők helyi szükségleteivel. Pozitív hozadéka lehet ennek a lépésnek, hogy egy centralizált rendszerben sokkal könnyebb lesz keresztülvinni a fekvőbeteg ellátás csökkentésére irányuló döntéseket, amelyeket közvetlenül a rendszerváltás után kellett volna meghozni. A kapacitásokat azonban nem úgy kell redukálni, mint korábban, hogy fűnyíróelv szerint mindenkit megvágunk, mert akkor mindenki veszít. És arra is figyelni kell, hogy csak úgy lehet visszavenni a kórházi ellátásból, ha közben fejlesztjük a járóbeteg-, illetve a háziorvosi ellátást. 

- Ennek egyelőre nem látszanak jelei, ahogyan annak sem, hogy koncepcionálisan változtatnának a gyógyszerek és nagy értékű eszközök befogadásának gyakorlatán.
&nbsp; - A tűzoltás és a stratégiai tervezés kényszerűen egybemosódik az amúgy kiváló szakembereket felsorakoztató szakállamtitkárságnál, és az ágazati vezetés emiatt olykor csak követője, de nem alakítója az eseményeknek. Zárójelben jegyzem meg, hogy ezen sokat segíthetne, ha nem akarnának egy nagyon szűk csapattal véghezvinni mindent, amelynek a tagjai már a szívinfarktus határáig leterheltek. De visszatérve a kérdésre, az egészségügyi technológiák befogadásának egyszer volt egy nagyon előremutató időszaka, amikor igyekeztek az objektív tudományos kritériumok és a költséghatékonyság szerepét növelni a döntésekben. Ezt hívják bizonyítékokon alapuló egészségpolitikának. Jelenleg a folyamatot jól ismerő bennfentes szakértők segítenek a cégeknek abban, hogy sikerrel lobbizzanak a tb-nél a termékeikkel. Csakhogy mivel a felhasználható pénzkeret nem bővül, muszáj beépíteni a szisztémába valamiféle gátat. Így volumenkorláttal csökkentik a betegek hozzáférését a szükséges, de drága technológiákhoz. Ha megnéznénk például, hogy mennyi idő telik el attól, hogy egy átlagbetegnél daganatot diagnosztizálnak addig, amíg megkapja a megfelelő terápiát, megkockáztatom, nagyon durva számot kapnánk. Miközben papíron szinte minden elérhető ma a magyar közfinanszírozott egészségügyben. 

- Úrnak mutatjuk magunkat, miközben lyukas az alsónk ülepe.
- Pedig nem kellene, hogy az legyen. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy a jelenleginél lényegesen megbízhatóbb finanszírozási forrásokhoz juttassuk az egészségügyi rendszert. Ehhez egyrészt növelni kellene a járulékfizetők körét és korlátozni az egészségügyi szolgáltatásokat jogosulatlanul vevők számát. Másrészt rendkívül fontos lenne, hogy az egészségügyi forrásteremtés tervezhető és címkézett legyen. Sajnos a népegészségügyi termékdíj adóvá alakítása ezzel éppen ellentétes irányba mutat, mert az adójellegű forrásokból az állam az aktuális gazdaságpolitikai helyzettől függően bármikor elvehet. Múlhatatlanul fontosnak tartom továbbá a kiegészítő egészségbiztosítási piac tudatos építését, mert az ágazatnak szüksége van az ezekből befolyó milliárdokra. A munkáltatók egészségpénztári befizetéseinek közteher-mentessége ehhez akár egy óriási lendületet is adhatna. Ez azonban csak akkor válhat az egészségügyi szektor jelentős bevételi forrásává, ha a közfinanszírozott ellátási kör pontosabb definiálásával a biztosítók érdemi kiegészítő szolgáltatáscsomagot kínálhatnának tényleges egészségügyi ellátásokra. 
&nbsp; &nbsp; NévjegyKaló Zoltán (43 éves)

Az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutató Központjának igazgatójaként oktat, kutat és rendszeresen előad. Tagja az Egészségügyi Államtitkárság szakmai tanácsadó testületének számító Szakmai Kollégiumnak. Alapítója, volt és leendő elnöke a neves szakértőket tömörítő Magyar Egészség-gazgaságtani Társaságnak. Emellett vezeti saját kutatócéget a Syreont. Újabban leginkább az általános egészség- és iparpolitikai kérdések gazdasági vetületeit kutatja. Nős, két gyerek apja. &nbsp; 
Forrás: Világgazdaság Online
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=565]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Így változott a Munka törvénykönyve januártól]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=565]]></link>
<pubDate>Mon, 30 Jan 2012 14:33:22 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni azokat az intézkedéseit is, amelyek a családi élet és a munkatevékenység összehangolását érintik - írta a PwC a Munka törvénykönyve januárban életbe lépett módosításait összefoglaló hírlevelében. Megváltozott a nyugdíjas fogalma is.

Az üzemi tanáccsal történő véleményeztetés&nbsp;körébe&nbsp;tartozhatnak a &#8222;védett&#8221; munkavállalókat - például a&nbsp;kismamákat és gyermeküket egyedül nevelő munkavállalókat -&nbsp;érintő intézkedések, a pihenőnapokra, szabadnapokra eső vállalati eseményekről való egyeztetések és&nbsp;a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó vállalati elképzelések - írja a PwC tanácsadó cég.

Kiegészültek a munkaviszony létesítésének szabályai is. A korlátozottan cselekvőképes személy munkaszerződésének megkötéséhez, módosításához, illetve a megszüntetéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.

Pontosították a törvényben a nyugdíjas fogalmát, összhangban a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló jogszabállyal. Megszűnt az előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) nyugdíjon, a szolgálati nyugdíjon, a korengedményes nyugdíjon, a más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátáson, avagy a rokkantsági nyugdíjon alapuló nyugdíj fogalom.

Az emelt szintű végkielégítés ennek megfelelően a jövőben már csak annak a munkavállalónak jár, akinek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg a munkáltató rendes felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén, vagy a munkavállaló rendkívüli felmondása miatt - tette hozzá a PwC. Ugyancsak e munkavállalók esetében tekinthet el a munkáltató a rendes felmondás indokolásától is.

Az új jogszabály szerint a gyermekek után járó pótszabadság ettől az évtől mindkét szülőnek jár, vagyis a gyermekek tizenhat éves koráig mindkét szülő jogosult az alapszabadságon túl a teljes pótszabadság igénybevételére is.

Módosultak a szülési szabadságra vonatkozó szabályok is. A szülési szabadság kiadásában a feleknek kell megállapodniuk. Ha nem állapodnak meg, akkor úgy kell kiadni, hogy a szülés várható időpontja elé legfeljebb négy hét essen. A szülési szabadság időtartama munkában töltött időnek minősül, vagyis a munkavállaló által a szülési szabadság megkezdéséig megszerzett jogok a szülési szabadság végéig változatlanok maradnak, és a szülési szabadság lejártát követően érvényesíthetők lesznek (például tanulmányi szerződésből eredő jogosultságok, munkáltatónál töltött időhöz kötött hűségjutalom stb.).

Szülési szabadság mostantól fogva annak a nőnek is jár, aki örökbefogadási szándékkal vesz nevelésbe egy gyereket.

Tavaly&nbsp;augusztustól a gyermek ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzben a munkáltató által megváltható. Ehhez a szabályhoz illeszkedik az az új kisegítő szabály is, miszerint a munkáltató akkor is csak a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot jogosult pénzben megváltani, ha egyébként a munkavállalót a korábbi szabályok szerint még a fizetés nélküli szabadság első évére illette meg szabadság.

Kiegészültek a munkaidő-kedvezmény esetei is. Eszerint a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állás, illetve a munkavégzési kötelezettség alól arra az időtartamra, ameddig különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt a távolléte. Erre az időtartamra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

Végezetül, a törvény mostantól rendelkezik a kikölcsönzés ideiglenességének alkalmazásáról a 2011. december 1-jét megelőzően már kölcsönzött munkavállalókra nézve is - írja a PwC.

Forrás: HVG.hu
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=564]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Czomba: a többség élni fog a bérkompenzációval]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=564]]></link>
<pubDate>Mon, 30 Jan 2012 11:17:58 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Az idén több vállalat tervez létszámbővítést, mint amennyi csökkentést, a Magyar Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) legfrissebb tanulmánya szerint 12 százalékponttal több cég növelné, mint amennyi leépítené alkalmazottainak számát - mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón múlt héten Budapesten.

Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója azt mondta: a tavaly ősszel készített felmérés során több mint 7000 céget kérdeztek meg, ezek mintegy 44 százaléka tervezi csökkenteni, 56 százalékuk viszont növelné a létszámot. 
&nbsp; 
&nbsp; Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kérdésre válaszolva elmondta: becslése szerint a tavalyival megegyező mértékben, az idén is mintegy 25-30 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma. 
&nbsp; 
&nbsp; A létszámbővülés leginkább a vendéglátás és az ipar területén várható. Parragh László azt mondta: a vendéglátásban 2,9-szer, az ipar területén pedig 2,1-szer nagyobb valószínűséggel található létszám-növelő vállalat, mint például a mezőgazdaságban. A legkisebb valószínűséggel a pénzügyi szektor kíván létszámot bővíteni. 
&nbsp; 
&nbsp; Czomba Sándor emlékeztetett, tavaly általában 30-40 ezerrel dolgoztak többen éves szinten, mint az azt megelőző évben, ez a növekmény pedig a versenyszférában valósult meg. 
&nbsp; 
&nbsp; A tavalyi év végére nagyjából 260 ezer ember volt, akit megszólítottak a közfoglalkoztatás keretében. Döntő többségük, 180-190 ezer ember azonban rövid időtartamú, 4 órás foglalkoztatásban vett részt, tehát a megszólítottak létszáma éves szinten átlagosan semmivel sem volt több, mint 2010-ben, sőt kevesebb volt. "Nem igaz, hogy a közfoglalkoztatás húzta a foglalkoztatotti létszámot, a versenyszféra növekedése dominált ebben" - tette hozzá. 
&nbsp; 
&nbsp; Mint mondta, ennek meghatározó jelentősége van, hiszen Magyarország számára a legfontosabb a versenyszférában, az elsődleges munkaerőpiacon munkahelyek létesítése. "Nyilvánvalóan olyan gazdasági környezetben és olyan térségekben, ahol nem áll rendelkezésre a versenyszférában megfelelő munkahely, ott a segély helyett a közmunka&nbsp; fontos és szükséges alternatíva" - fogalmazott Czomba Sándor. 
&nbsp; 
&nbsp; Az államtitkár szerint az is egyértelműen látszik, hogy amíg a gazdaság motorjai nem indulnak be, addig a foglalkoztatásban csodákat elérni nem lehet. Megjegyezte, a tanulmány akkor készült, amikor a 2012-es évi bérkompenzációval és egyéb lehetőségekkel kapcsolatos információk még nem álltak teljes egészében rendelkezésre. Szerinte ez jelentősen befolyásolja a jövőt érintő kérdésekre adott válaszokat. Kiemelte: a tanulmányban fontos üzenet a foglalkoztatáspolitika szempontjából, hogy a vállalatok többsége üzleti helyzetének javulására számít 2012 első félévében. 
&nbsp; 
&nbsp; A tanulmány alapján az államtitkár úgy látja, a szakképzett fizikai munkaerőre nagyon nagy szükség van, számítanak erre a vállalkozások. Mint mondta, megerősíti azt a meggyőződést, hogy a képzésnek, szakképzésnek, átképzésnek óriási szerepe van a magyar gazdaságban. Elmondta: a bérkompenzáció kapcsán többször felmerült, hogy vajon a vállalkozások igénybe fogják-e ezt venni vagy sem. Meggyőződésük, hogy többségük élni fog ezzel a lehetőséggel. Hangsúlyozta, a bérkompenzáció fontos eleme, de csak egy eleme a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének, hamarosan munkahelymegőrző- és teremtő pályázatokon keresztül is szeretnék segíteni a munkaadókat, munkavállalókat. Ezeken a pályázatokon azokat a vállalkozásokat részesítik majd előnyben, akik a bérkompenzációt végrehajtották. 
&nbsp; 
Parragh László azt mondta: a tanulmány szerint a vállalatok az idén hasonlóan ítélik meg a helyzetüket, mint tavaly, de az általános üzleti helyzet megítélésében van kedvező változás. Hozzátette: döntően az exportra termelő szolgáltató és tisztán külföldi tulajdonban lévő cégek inkább optimisták. Emlékeztetett: 2011-ben 11 százalékponttal több vállalat bővítette dolgozóinak számát, mint amennyi csökkentette.

Forrás: Portfolio.hu
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=563]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Nem változtat a kormány az egykulcsos adón]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=563]]></link>
<pubDate>Mon, 30 Jan 2012 11:01:42 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Az egykulcsos adórendszer hároméves program, pozitív hatásai azonban már most egyértelműek - fejtette ki a Kossuth Rádió hétfő reggeli műsorában Giró-Szász András. A kormányszóvivő szerint ezért a kormány nem is akar változtatni az egykulcsos adórendszeren.

A kormányszóvivő a közrádió reggeli műsorában emlékeztetett arra, hogy az Európai Unión belül is több ország alkalmaz egykulcsos adót és az IMF több olyan államot is támogatott, ahol egykulcsos adó van érvényben. 
&nbsp; 
&nbsp; Ahogy a kormány korábban is hangsúlyozta az egykulcsos adórendszer hároméves program, de már most egyértelműek a pozitív hatásai. Fehéredett a gazdaság, növekedtek ugyanis a járulékbevételek - magyarázta a kormányszóvivő. 
&nbsp; 
Giró-Szász András azt is kiemelte, hogy sokkal több pénz maradt az embereknél. Az tény, hogy ezt nem fogyasztásra fordították, és ez nem tudta növekedést generálni, mert a hitelek törlesztésére fordították az összeget - ismerte el Giró-Szász, aki hozzátette azt is: az egykulcsos adórendszer nem a szociálpolitika eszköze. 

A kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a kormány minden olyan területen hajlandó a kompromisszumra, amely nem érinti a nemzeti szuverenitást. A bírók nyugdíjazása, valamint a jegybankelnök fizetése és eskütétele ügyében további egyeztetés szükséges - mondta. A kormányszóvivő szerint ezek közül egyik sem diszkriminatív, vagyis más a magyar kormány és az Európai Bizottság megközelítése. 
&nbsp; 
Elárulta azt is a kormányszóvivő, hogy folyamatos tárgyalás folyik a BKV, a főváros és a nemzetgazdasági minisztérium között. Ezek lezárultával derül ki a végső koncepció - nyilatkozta. 

Forrás: Portfolio.hu
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=562]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Nesze neked adminisztráció-csökkentés! 16 új adószámla lett]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=562]]></link>
<pubDate>Mon, 30 Jan 2012 10:50:19 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Üres ígéret maradt a nemzetgazdasági tárca által fennen hangoztatott adminisztráció-csökkentési program. Ahelyett, hogy a beharangozott könnyítéseknek megfelelően csökkentek volna az adószámlák, idén januártól 16 új beszedési, és egy új támogatás jellegű számlát hozott létre az adóhatóság. Emiatt jelentősen növekednek a vállalkozások adminisztrációs és pénzügyi terhei.

A vállalkozások már korábban is több mint 50 féle jogcímen fizettek adókat (bevételi, beszedési, magánnyugdíj-pénztár, illeték, támogatás), a Magyar Államkincstárnál, a Nemzeti Adó és Vámhivatal adóztatási tevékenységével összefüggésben pedig összesen mintegy 180 számlát (bevételi, beszedési, támogatás jellegű, folyószámlán nem megjelenő, letéti) vezetett.
&nbsp; 
&nbsp; December 8-án jelentette be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, hogy megkezdődött a kormány által elfogadott Egyszerű Állam Program végrehajtása, amelynek révén 500 milliárd forinttal csökkennének a vállalkozások adminisztrációs terhei. A program egyik hangsúlyos eleme az adószámlák kezelésének egyszerűsítése. Az egyszeruallam.kormany.hu oldalon megtalálható dokumentum szerint az intézkedés célja, hogy csökkenjen az adóhatóság adóztatási tevékenységével összefüggő bevételi és beszedési számlák száma azok összevonásával, illetve megszüntetésével, egyszerűsödjenek a számlák közötti átvezetési tranzakciók, vállalkozó- és könyvelőbaráttá váljon az ehhez kapcsolódó adatközlés. 
&nbsp; 
&nbsp; A Széll Kálmán Terv nyomán a Magyary Terv keretei között már elfogadott a kormány egy határozatot, amelyben felhívta a nemzetgazdasági minisztert, biztosítsa a vállalkozások számára, hogy egyetlen fizetési tranzakcióval teljesíthessék több adó- és járulékfizetési kötelezettségüket, annak érdekében, hogy az új fizetési rendszer által csökkenjen az adóátutalásra fordított idő és pénz. A határozat szerint Matolcsy Györgynek már tavaly június 30-ig ki kellett volna dolgoznia az erre vonatkozó szabályokat.
&nbsp; 
&nbsp; Az említett honlapon közzétett Egyszerű Állam Program már 2012. január 1-jei határidőt jelöl meg, ameddig a Nemzetgazdasági Minisztériumnak el kellett volna készítenie az erre vonatkozó előterjesztést. A program szerint a cél az, hogy az adószámlák száma megközelítse a jelenlegi negyedét, és jelentősen csökkenjen a számlák közötti átvezetéshez szükséges idő.
&nbsp; 
&nbsp; Ehhez képest a Nemzeti Adó- és Vámhivatal január 10-én közzétette az adóztatási számlaszámokat. A lista mellbe vágta a könyvelőket, adótanácsadókat. Kiderült: 16 új adó- és járulékbeszedési, valamint egy új támogatás jellegű számlát hozott létre az adóhatóság. 
&nbsp; 
&nbsp; Megduplázódtak ugyanis azok a számlák, amelyekre a magánszemélyek után kell megfizetni a személyi jövedelemadót, illetve a társadalombiztosítási járulékokat. A vállalkozásoknak ráadásul külön számlára kellene utalniuk ezentúl például az egészségbiztosítási alapot, a nyugdíjbiztosítási alapot megillető bevételeket, az egészségügyi hozzájárulást, a START-kártyások után fizetendő kedvezményes járulékterheket, ezen túlmenően van még egy külön számla, ami egészségbiztosítási és munkaerő-piaci számla néven fut. Külön számlát nyitott az adóhatóság a szociális adóvá avanzsált korábbi munkáltatói járulék megfizetéséhez, külön számlára kellene utalni a kulturális adót, a baleseti adót, a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének díját. 
&nbsp; 
&nbsp; A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint óriási adminisztrációs tehernövekedést jelent az adózóknak, hogy a NAV jelentősen megnövelte az adófizetési számlák számát - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Ruszin Zsolt, a szervezet elnöke. Indokolatlannak tartja, hogy a NAV megduplázta a magánszemélyek által fizetendő közterhekre vonatkozó számlák számát. 
&nbsp; 
&nbsp; Az adóhatóság a szakmai egyeztetéseken az idei évi törvényváltozásokkal indokolta az új számlaszámok bevezetését. Az adózás rendjéről szóló törvényben módosultak a végrehajtás esetén az adószámlákon lévő, túlfizetett összegek átvezetésére vonatkozó szabályok. Ennek ellenére azt ígérték a NAV szakmai vezetői, hogy megvizsgálják, milyen módon lehetne enyhíteni az adózók adminisztrációs terheit, s egyeztetést kezdeményeznek a nemzetgazdasági tárcával. A szakmai szervezetek vezetői a mai napig nem kaptak megnyugtató választ arra a kérdésre, hogy várható-e változás a közzétett számlaszámokban.
&nbsp; 
Addig viszont a január 10-én közölt számlaszámokra kell teljesíteni az utalásokat. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis: "az adóhatóság által nyilvántartott adót az adózónak adónként, a megfelelő adószámlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő számláról kell visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni".

Forrás: Pénzcentrum
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=561]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Februártól pályázható az állami bérkompenzáció]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=561]]></link>
<pubDate>Mon, 30 Jan 2012 10:01:44 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Kormányhatározati erőre emelkedett január 26-án a munkabérek idei évi, kormány által garantált érékállóságának korábban meghirdetett tézise - vagyis pályázni kell majd a béremelések állami támogatásáért annak a munkáltatónak, aki a kormány felhívását komolyan veszi.

A csütörtök délutáni&nbsp; Magyar Közlönyben megjelent az a kormányhatározat (1013/2012. (I. 26.)), melynek célja, hogy a nemzetgazdasági miniszter január 31-ig dolgozzon ki olyan pályázati rendszert, ami "a munkabérek nettó értékének 2012. évi megőrzését" segíti elő. Mint azt korábban a hvg.hu megírta, az idei évi munkabérek értékállóságát a Nemzetgazdasági Minisztérium terjedelmes útmutatóban elmagyarázva gondolta el garantálni.
&nbsp; 
A kormány a határozattal megteremtette a keretét annak a Czomba Sándor által a január 17-én ismertetett elképzelésnek, miszerint a költségvetési és a foglalkoztatási törvény módosítása után 21 milliárd forintos pályázati csomagot rendeljenek a munkáltatók béremelési kedvének javítása mellé, illetve azok a munkáltatók, akik önállóan ugorják meg a minden munkavállalóra elvárt 5 százalékos emelést, 100 milliárdból kaphassanak kompenzációt. 
&nbsp; 
A kormányhatározat (letölthető a Magyar Közlöny honlapjáról) Matolcsy Györgytől a konkrét jogszabálycsomag kidolgozását kéri február 1-től hatályba léptethető módon. Ugyancsak a miniszter feladatául szabja, hogy a pályázati rendszerben elnyerhető vissza nem térítendőtámogatás fedezetére készítsen előterjesztést, és tegyen javaslatot a&nbsp;szükséges törvénymódosításokra.

Forrás: HVG.hu
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=560]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Nem marad versenytárs nélkül az Erzsébet utalvány]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=560]]></link>
<pubDate>Mon, 30 Jan 2012 09:54:05 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Bár jogszabályi változások újrarajzolták a magyar cafeteria piacot 2012-ben: új résztvevők és termékek jelentek meg rendkívül rövid idő alatt, az EUFE tagvállalatai &#8211; az első, és legrégebb óta folyamatosan jelenlévő szolgáltatói a hazai szegmensnek &#8211; továbbra is a piacon maradnak. A piacon maradnak tehát a korábbi étkezési utalvány forgalmazók is, így nem marad konkurencia nélkül az Erzsébet utalvány.

Az új szabályozásnak megfelelően az (Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés) EUFE tagjai 51,17 százalékos adóteher mellett bocsátják ki étkezési utalványaikat. Az adó mértéke ugyan emelkedett, az egyesülés tagjai &#8211; az Edenred, a Le Ch&#232;que Déjeuner és a Sodexo &#8211; azonban továbbra is üzleti potenciált látnak abban, hogy a magyar piac aktív szereplői legyenek, és az étkezési utalványokat megtartsák portfoliójukban.

A munkavállalók számára az étkezési utalvány mindennapos és alapvető cafeteria juttatássá vált az elmúlt mintegy másfél évtizedben. Idén januártól az EUFE tagcégeitől megrendelt étkezési utalványok 51,17 százalékkal adóznak. Ezzel a kulccsal számolva a munkáltatók terhei számottevően nem magasabbak, mint a kedvezményes (30,94 százalék) étkezési utalvány esetében, emellett a cégek kiterjedt elfogadó hálózatuk miatt nagyobb vásárlóerőt biztosítanak a fogyasztóknak. A munkáltatók és munkavállalók terhei abban az esetben a legmagasabbak, ha az alkalmazottak a juttatást teljes egészében bér formájában kapják.

Az EUFE meggyőződése, hogy a teljes piac, a szolgáltatók, illetve egyes termékek és szolgáltatások jövőjét majd az ügyfelek döntései, illetve a munkavállalók szükségletei és tapasztalatai határozzák majd meg. Az EUFE tagcégei csaknem két évtizedes hazai tapasztalattal működtetnek cafeteria rendszereket, és mintegy 40 ezer elfogadóhelyből álló hálózattal rendelkeznek.

Forrás: HVG.hu
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/egeszsegugy/hirek&cikkid=559]]></guid>
<title><![CDATA[Egészségügy: Jöhet a fizetős ellátás a kórházakban - kiszorulhatnak a szegényebbek]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/egeszsegugy/hirek&cikkid=559]]></link>
<pubDate>Thu, 26 Jan 2012 15:44:00 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Miközben a Magyar Kórházszövetség azon gondolkodik, hogyan lehetne az intézményi várólistákat csökkenteni, szakértők szerint számos visszaélésre adhat lehetőséget, ha a közfinanszírozott kórházakban is lehetőség nyílik a fizetős betegek soron kívüli ellátására. A nyilatkozók szerint félő, hogy ezzel elsorvaszthatnák az intézmények az OEP-es ellátásokat.

A HVG.hu cikke.


A&nbsp;közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál is legyen lehetőség a fizetős betegek soron kívüli ellátására a várólistás műtétek, diagnosztikai eljárások esetében - állt elő meglepő javaslatával&nbsp;a Magyar Kórházszövetség. A bevételből nemcsak a nem fizetőképes betegek ellátást gyorsíthatnák meg, de az orvosok és nővérek is többletjövedelemhez jutnának - mondják.

Míg számos műtétre éveket is kell várni, az intézmények nagy része az OEP által engedélyezettnél lényegesen több beavatkozást is el tudna végezni. A Magyar Kórházszövetség ezért reális lehetőségnek tartja, hogy ha valaki ki tudja fizetni a műtétjét, várakozás nélkül megtehesse az állami egészségügyön belül is. Sokan ugyanis már ma sem várnak évekig egy-egy műtétre, vizsgálatra, hanem "megvásárolják" a magánszolgáltatóknál.

Torzulna a rendszer?

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint azon túl, hogy érthető a kórházszövetség álláspontja, látszólag jónak is tűnik a javaslat: jobb lehetne a kórházak kihasználtsága, több bevételhez jutnának ugyanazért a kapacitásért, a betegeknek nem kellene annyit várakozniuk. Csakhogy a szakember attól tart: ez súlyos egyenlőtlenségekhez vezetne, a szövetség érvelése sem állja meg minden ponton a helyét. &#8222;Az, aki megteheti magának, hogy különféle szolgáltatásokat vásároljon meg, meg is teszi, azaz nincsen rajta várólistán. Ebből következik, hogy ezzel nem is rövidülne egyetlen lista sem.&#8221;

Szerinte félő lenne az is, hogy az intézmények átállnának a bevételmaximalizásálra: mivel azt nem szabja meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy milyen tevékenységeket kell végezniük a kórházaknak, előfordulhatna, hogy olyan ellátást nyújtanának csak, amelyekért fizetnének a betegek. &#8222;Így azért is kapnának pénzt, és külön a betegektől is, a várólistás műtétekért&#8221; - véli a közgazdász.

Uniós szinten éppen most alakítanak ki nemzetközi protokollt&nbsp;arra a várakozási&nbsp;időre, aminek még nincsen egészségkárosító hatása. Sinkó Eszter arra is felhívta a figyelmet: ha a magyar betegek tömegesen fellázadnának, hogy egy veseműtétre nem várnak egy évet, és az uniónál beperelnék az OEP-et, esélyük lehetne arra, hogy a biztosító fizessen nekik kártérítést.

Kovácsy Zsombor ügyvéd, az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője&nbsp;szerint az ötlet jó, de "vegytiszta megoldást kell rá találni". &#8222;A javaslatot nagyjából úgy kell elképzelni, mint amikor egy bevásárlóközpontban sorban állunk, és nyílik egy másik pénztár. Ekkor valóban sokan átállnak a másik sorba, amivel az eredeti sor rövidebb lesz.&#8221; Kovácsy szerint viszont fontos, hogy ne sorvaszthassák el a kórházak az OEP által finanszírozott tevékenységeket. &#8222;Azaz, hogy ne történhessen meg, hogy az OEP mondjuk kétszázezer forintot fizet valamiért, amit az intézmény magánellátás keretein belül félmillióért árusít tovább: a kapacitásait a kórház ne csoportosíthassa át a jobban jövedelmező üzletágra, és ne sorvaszthassa el így a közfinanszírozott ellátásait.&#8221; Kovácsy szerint a megoldást segíti, ha akár térben, akár időben elkülönülne egymástól a magán- és a közellátás a közkórházban. &#8222;Ehhez még csak jogszabályt sem kell módosítani. Fontos, hogy intézményi szinten legyenek jól alkalmazhatóak a szabályok, amihez erős biztosítói ellenőrzésnek kellene társulnia.&#8221;

Előjegyezve 2019-re

Ezzel ért egyet Mihályi Péter egészségügyi közgazdász is, aki&nbsp;szerint&nbsp;minőségellenőrzés nélkül&nbsp;akár&nbsp;a rossz minőségű egészségügyi ellátást is külön meg lehetne fizettetni a tapasztalatlan páciensekkel - egyszerűen azért, mert ők abban az illúzióban élnének, hogy ha fizetnek, úgyis magasabb színvonalon kezelik őket.&nbsp;Ráadásul a kórházak államosítása után nem lesz garancia arra, hogy ez a többletpénz valóban ott marad az adott intézménynél. Mihályi szerint nagyon veszélyes az üzenet, hogy a kiskórházak ezzel a többletpénzzel megmenekülhetnének. &#8222;Ha megengedik a kórházaknak, hogy pénzt kérjenek műtétekért, akkor azzal talpon maradhatnak ezek az amúgy jogosan bezárásra ítélt intézmények. Ezzel pedig végképp semmi értelme nem lesz a Semmelweis-tervnek&#8221; - véli. Mihályi szerint így nem csak a betegek, de az orvosok is kiszolgáltatott helyeztbe kerülhetnének, hiszen a kórházigazgatók gazdasági érdeke az lenne, hogy a fizetős szolgáltatások felé tolják el az intézmény profilját, ami ellen aligha emelné fel a szavát egy beosztott orvos.

A Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke lapunknak lehetetlenségnek nevezte a javaslatot a transzplantációk tekintetében. &#8222;Egy donor vagy jó, vagy nem jó. Ha jó, akkor nincs értelme és nem is szabad várnia, ha meg nem jó, akkor így is, úgy is várni kell. Így tehát nem életszerű a javaslat&#8221; - mondta Székely György. Átlagban egy veseműtétre 1-2 évet kell várni, de ugyanúgy előfordulhat, hogy valaki akár öt évet is vár, mint az, hogy ha szerencséje van, két hét alatt új szervet kap.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál összesített 2011-es intézményi várólisták alapján a térd-, illetve csípőprotézisre szorulóknak egyes városokban 2019-re tudtak tavaly műtéti időpontot adni, bizonyos gerincoperációknál 4 évnél hosszabb a várakozási idő, a diagnosztikai eljárások közül pedig a CT- és MR-vizsgálatokra egy hónapnál jóval többet kell várni.

Forrás: HVG.hu 

&nbsp; 
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=557]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Fogyasztóvédelmi intézkedéstervet fogadott el a kormány]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=557]]></link>
<pubDate>Thu, 26 Jan 2012 15:30:01 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
A kormány jóváhagyta Magyarország IV. középtávú, 2014-ig szóló fogyasztóvédelmi politikáját és a megvalósításához szükséges kormányzati intézkedéseket tartalmazó feladattervet - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel. 

A középtávú fogyasztóvédelmi politika végrehajtásához szükséges kormányhatározat három területen ír elő kormányzati intézkedéseket, így fejlesztik a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerét, fenntartják a békéltető testületeket, és új alapokra helyezik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó civil szervezetekkel való együttműködést.

A tárca kiemeli, hogy az Európai Unió jelenlegi fogyasztóvédelmi politikai stratégiája általános célként fogalmazza meg, hogy az unióban a polgár akárhol vásárol, biztos lehessen benne, hogy egyformán hatékony védelemben részesül. Ennek megfelelően Magyarországon is olyan fogyasztóvédelmi politikát kellett alkotni, amely az ország polgárainak egyformán magas szintű védelmet biztosít bármilyen termék megvásárlása vagy szolgáltatás igénybe vétele esetén.&nbsp;

Ennek eléréséhez az NGM szerint szükség van a hazai fogyasztóvédelmi politikai szemléletváltásra: a fogyasztót magabiztossá kell tenni, hogy saját ügyeit kellő felelősségtudattal tudja kezelni, emellett a speciálisan védendő fogyasztók (gyermekek, fiatalkorúak, idősek, fogyatékossággal élők) helyzetét hatványozottan kell erősíteni.

A közlemény szerint&nbsp; az új fogyasztóvédelmi politikában meghatározott legfontosabb feladatok: a határozott állami fellépés és szerepvállalás erős, jól működő állami fogyasztóvédelmi hatósággal, az arányos és következetes szankcionálási gyakorlat bevezetése a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásai során, a fogyasztói közérzet javítása érdekében a mainál erősebb, tudatosabb fogyasztói magatartás elősegítése, a békéltető testületek alternatív vitarendezésben betöltött szerepének biztosítása, valamint a célkitűzések megvalósítása érdekében együttműködés a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó civil szervezetekkel.

Forrás: HVG.hu 

&nbsp; 
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=556]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Csak a cégek fele ad cafeteriát idén]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=556]]></link>
<pubDate>Thu, 26 Jan 2012 15:26:14 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Cégvezetők szerint a cafeteria-rendszer átalakítása nyomán várhatóan sokkal kevesebb vállalkozás ad béren kívüli juttatást alkalmazottaiknak. Ezzel együtt a vállalkozások többsége továbbra is beépíti azokat a juttatási rendszerébe. Az elmúlt években már megszokott étkezési, valamint közlekedési hozzájárulás mellett a gyakorlatban idén debütáló SZÉP-kártya jelenleg a harmadik leggyakrabban juttatandó cafeteria elem a kkv-k körében.

Az idén életbe lépő cafeteriaszabályozások érzékenyen érintik a vállalkozások által nyújtott béren kívüli juttatásokat, mivel mintegy 10 százalékponttal, 53 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a jelenleg alkalmazható béren kívüli juttatások valamelyik formáját nyújtani kívánják dolgozóiknak &#8211; derül ki a K&amp;H Bank 700 hazai kisvállalkozás vezetőjének megkérdezésével végzett negyedéves kutatásából. Ez az elmúlt évek gyakorlata szempontjából az eddigi legalacsonyabb érték.

Az étkezési hozzájárulás továbbra is a leggyakrabban juttatandó cafeteria elem, a vállalkozások 36 százaléka számol vele. A közlekedési hozzájárulást, mint a második leggyakrabban alkalmazni kívánt béren kívüli juttatást, a kkv-k negyede tervezi nyújtani dolgozóinak idén - mondta Németh László, a K&amp;H kkv marketing főosztály vezetője.

Az egyre ismertebb és keresettebb Széchenyi Pihenőkártyát (SZÉP-kártya) a decemberi felmérés során már a harmadik leggyakoribb juttatási formaként jelölték a vállalkozások, minden tizedik kkv számol vele 2012-ben. A K&amp;H-nál eddig mintegy hétezer vállalkozás jelezte igényét a K&amp;H SZÉP-kártya programban való részvételre, és a bank az elmúlt hónapban közel háromezer elfogadóhellyel kezdte meg az együttműködést, a szerződések megkötését. A következő hónapokban - a K&amp;H jelentős bankkártya-elfogadó POS-hálózatának is köszönhetően - az elfogadóhelyek számának további jelentős növekedése várható, így ez a szám több ezerre nőhet.

A cégmérettel párhuzamosan növekszik a béren kívüli juttatásokat nyújtó vállalkozások aránya. Míg a mikrovállalkozások kevesebb mint fele (48 százalék) alkalmazza a cafeteria elemeket, addig a kisvállalkozásoknál 58 százalék, a középvállalkozásoknál pedig 64 százalék ez az arány. Főként a nagyobb cégek sajátossága az egészségpénztári, illetve az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés. A mikro- és kisvállalkozásoknál kevésbé alkalmazott két juttatási forma a középvállalkozások körében meglehetősen népszerű, hiszen az egészségpénztári befizetést a középvállalkozások 20 százaléka, nyugdíjpénztári kiegészítést pedig a 17 százalékuk tervez nyújtani az alkalmazottaknak.

Forrás: HVG.hu 
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=555]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Végtörlesztés: 25 milliárd forintot kölcsönöztek a takarékok]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=555]]></link>
<pubDate>Thu, 26 Jan 2012 15:10:59 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Várhatóan a hazai 
takarékok nyújtják majd a 
devizahitel-kiváltáshoz felvett forinthitel 
harmadát &#8211; áll az Országos 
Takarékszövetkezeti Szövetség 
közleményében. Az előzetes 
számok szerint a januári kihelyezések 
akár a decemberit is 
meghaladhatják.

A 
végtörlesztéshez december 
végéig folyósított 25 
milliárd forinttal az összes hiteligény 
28 százalékát fedték le az 
integrált takarékszövetkezetek, de 
több hitelintézet visszajelzése szerint 
januárban tetőzik majd a 
hitelnyújtás &#8211; olvasható az 
Országos Takarékszövetkezeti 
Szövetség 
előrejelzésében.

Hónapról
 hónapra pörgött fel a takarékok
 devizahitel-kiváltó forinthitelezése. 
Január harmadik hetére elérte a 40 
milliárd forintot az integrált 
takarékok által októbertől 
kihelyezett összes devizahitel-kiváltó 
forinthitel összege. Míg az októberben 
kihelyezett mintegy 380 millió forint a 
végtörlesztéshez adott összes 
forinthitel 17 százalékát tette csak 
ki, addig a novemberi 4 milliárd forint 
körüli folyósítással 
már az összes hasonló 
célú kihelyezés 25 
százalékát, a decemberben kihelyezett 
20,6 milliárd forinttal pedig már több 
mint 28 százalékát mondhatta 
magáénak a szektor.

Külső ügyfeleket is fogadnak

Folyamatosan
 nőtt a takarékok 
hálózatában kiszolgált 
külső ügyfelek aránya is, az 
októberi 72 százalékról 94 
százalék közelébe 
ért december végére, s erre a szintre 
lehet számítani januárban is.

&#8222;A
 forinthitelért folyamodó ügyfelek 
harmadát szolgálták ki az 
integrált takarékok, amely jó 
eredménynek számít, tekintve, hogy 
több szövetkezeti 
hitelintézetnél folyamatosan csúcsra 
járatták a hitelbírálati 
kapacitást. A hitelkérelmek 
befogadását azonban január 15-20 
között be kellett fejezni ahhoz, hogy a már
 beérkezett kérelmeket megfelelő 
körültekintéssel és 
óvatossággal 
bírálhassák el a 
takarékoknál a kitűzött 
január végi dátumig&#8221; 
&#8211; emelte ki Varga Antal, az Országos 
Takarékszövetkezeti Szövetség 
ügyvezetője.

Mintegy 500 
milliárd forint forrás 
mobilizálható további 
hitelcélokra és a szektorszintű 
átlagos tőke-megfelelési 
mutató is 15 százalékos, de a 
takarékoknak is be kell tartaniuk a fedezettségre 
és az adós jövedelmére 
vonatkozó előírásokat, s ennek
 megfelelően kell megvizsgálni a 
kérelmeket is.
&nbsp; &nbsp;
 &nbsp; 
Országos 
Takarékszövetkezeti 
Szövetség

Az 
1993-ban létrehozott OTSZ jelenleg 108 tagot 
számlál, amely a takarékok mintegy 90 
százalékát lefedi. A 
takarékok 100 százalékig magyar 
tulajdonban lévő hitelintézetek, amelyek 
széles körű országos 
lefedettséggel és ismertséggel 
rendelkeznek. A Takarékszövetkezeti 
Integráció évről 
évre növelve piaci 
részesedését, 
működésének 
hatékonyságát és 
jövedelmezőségét mára
 a magyar hitelintézeti rendszer versenyképes 
szereplőjévé vált, 
derül ki a 
közleményből.&nbsp;A 
takarékok az OTSZ aktív 
közreműködésével, 
és támogatásával 
pénzügyi-gazdasági 
együttműködést 
valósítanak meg, kiemelt figyelmet 
fordítva a lakossági és 
vállalati finanszírozási 
igények 
kielégítésére.

Növekvő piaci részesedés

A
 végtörlesztés 
mérlegét az OTSZ szerint még korai 
megvonni , de az már most bizonyos, hogy a csaknem 5 ezer 
darab új hosszú távú 
hitelszerződés révén 
több korábban elvesztett ügyfelet szereztek
 vissza és növelték a 
lakossági hitelezésben meglévő
 5 százalékos piaci részüket 
is. &#8222;Ahhoz képest, hogy a takarékok az 
összes lakossági devizahitel 1,5 
százalékával rendelkeztek, a 
kiváltáshoz adott hiteleknek már eddig 
is csaknem harmadát 
folyósították&#8221; &#8211; 
emelte ki Varga Antal.

A takarékok 
végig tartották magukat a 
végtörlesztés kezdetén 
felállított sorrendhez, miszerint 
elsősorban saját devizahiteles ügyfeleiket 
kívánják kiszolgálni, 
másodsorban volt ügyfeleiket, akik 
korábban más banktól vettek fel 
devizahitelt, s harmadsorban nem keresik az új, eddig 
más banknál szolgáltatást 
igénylő lakosokat.

A 
kedvezményes végtörlesztési 
árfolyamon egyébként az 
integrált takarékoknál is az 
összes devizaadósság mintegy 10 
százalékát fizették vissza 
december végéig, csakúgy, mint a 
bankoknál. Emiatt a korábban 
becsültnél nagyobb, várhatóan 2
 milliárd forint veszteséget szenved el a szektor 
2011-ben, s az integrációba tartozó 
néhány hitelintézet 
veszteséggel zárja majd az évet. Az 
egyszeri veszteséget azonban hosszabb távon 
ellensúlyozza az új ügyfelek 
szerzésével járó 
többletbevétel &#8211; legalábbis 
ebben bíznak az OTSZ-nél.

Forrás:
 HVG.hu 
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=554]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Az NGM szerint nem halasztható a nyugdíjrendszer átalakítása]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=554]]></link>
<pubDate>Thu, 26 Jan 2012 14:19:46 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
A gazdasági tárca egy friss anyaga szerint tovább nem halasztható a nyugdíjrendszer átalakítása, ezért több változtatást is felvetnek. Az [origo] által megtekintett tervezetben előkerül a rugalmas nyugdíjkorhatár, a bankok nélküli önkéntes nyugdíjpénztárak ötlete, az alapnyugdíj és a sokat vitatott svéd modell is. Ez utóbbi képezi a kormány nyugdíjtervének alapját, de szimpla átvétele a nyugdíjak csökkenésével járhat együtt.

Aktuális és tovább nem halasztható" a jövő nyugdíjrendszerével kapcsolatos döntés meghozatala egy, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) készült friss munkaanyag szerint, amelyet az [origo] megismert. "A nyugdíjrendszer átalakításának lehetséges irányai" címet viselő dokumentum több változatot taglal, és bár egyik mellett sem teszi le igazán határozottan a garast, több konkrét javaslatot is megfogalmaz.

A nyugdíjak adóztatásával kapcsolatos szabályok átírása mellett az anyag felveti egy újabb nyugdíjreform lehetőségét, körüljárja a korhatár emelésének felgyorsítását és a lépcsőzetes nyugdíjba menetel opcióját, ír az úgynevezett alapnyugdíjról és a csökkentett munkanyugdíj kombinációjáról, továbbá hangsúlyozza az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepének fontosságát, de olyan átalakítást szorgalmaz, amely kiszorítja a bankokat-biztosítókat a nyugdíjpénztárakból. 

Az NGM szerint a kormány azért van lépéskényszerben, mert a hatályos nyugdíjtörvény (amelyet még 1997-ben a magán-nyugdíjpénztárakat megteremtő nyugdíjreform részeként a szocialista Horn-kormány alkotott) szerint 2013 fordulópontot jelentene a nyugdíjak számításában. Az eddigi nettó átlagkereset helyett a havi bruttó átlagkereset lesz a nyugdíj kiszámításának alapja, és egyúttal 2013-tól személyi jövedelemadót kell fizetni a nyugdíjak után (A pontos adózási szabályokat még meg kellene alkotni.).

Mindez két szempontból teszi sürgőssé a beavatkozást a Fidesz-kabinet számára. A kormány többször hangsúlyozta, hogy nem teszi adókötelessé a nyugdíjakat, viszont ha ennek megfelelően jár el, akkor a nyugdíjszámítás alapját is meg kell hagynia a jelenlegi rendszer szerint, feltéve, ha nem akarja, hogy sokkal több pénzt kapjanak jövőre a nyugdíjasok. Az NGM munkaanyagában is ez szerepel, és a 2013-tól érvényes szabályok hatályon kívül helyezését javasolja &#8211; írja az [origo].

A dokumentum a jelenlegi nyugdíjrendszer más elemeit is megváltoztatná. A nyugdíjkorhatárról szólva például felveti a Bajnai-kormány által megkezdett emelés felgyorsítását, és a mostani féléves ugrás helyett (amelynek révén a 62 éves határ 2014 és 2021 között emelkedik 65-re) éves ugrást javasol az 1954 után születettek számára, hogy az emelés már 2019-ig befejeződjön. 

Emellett azonban a "lépcsőzetes nyugdíjba vonulás" lehetőségét is végiggondolandónak tartja, annak ellenére, hogy a kormányzati kommunikációban folyamatosan az jelenik meg, hogy egységes, általános nyugdíjkorhatárra van szükség, vagyis arra, hogy a hivatalos öregségi korhatárnál sem előbb, sem később ne vonuljon vissza senki. 

A svéd modell

2013-tól két út áll a Fidesz-kormány előtt, derül ki az anyagból. Az egyik szerint minimális változtatást hajtanának végre a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényen (legfőképpen nem lépne hatályba az, ami 2013-ban automatikusan hatályba lépne). A másik szerint az egész állami nyugdíjrendszert meg kellene reformálni. Nyugdíjreform címen négy változatot vázol a minisztérium: a német pontrendszert, a svéd nyugdíjmodellt, a nyugdíjstratégia-nyugdíjpolitikai koncepció című elképzelést (amely az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közös anyaga) és végül a szolgálati idővel arányos és jövedelemmel arányos részekből álló nyugdíjrendszert (ez a már említett alapnyugdíjas és csökkentett munkanyugdíjas verzió).

Mindegyiket röviden ismerteti, mellettük és ellenük szóló pontokat is felsorakoztat az NGM, de a legtöbb érvet a svéd modell mellett hoz. Az egyéni számlás (NDC) állami nyugdíjrendszerként is emlegetett svéd szisztéma évek óta a Fidesz szakpolitikusainak kedvelt modellje. A 2010-es választások nyitányaként fontos kampánytémává lépett elő, de akkor a szocialista párti támadások miatt visszavonulót fújt a Fidesz, és tagadta, hogy a svéd modell bevezetésére készülne. Később Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos kijelentette, hogy szívesen lenne svéd nyugdíjas, az elmúlt hetekben pedig már mint a párt szóvivője fogalmazta meg, hogy a kormánypárt nyugdíjtervének alapját a Századvég Gazdaságkutató műhelytanulmánya képezi, márpedig ez éppen a svéd modell alkalmazásának lehetőségeit járja körül. Selmeczi egyébként azt is mondta, hogy az év közepére eldől, melyik variáció nyújtja a nyugdíjrendszer stabil működését.

Forrás: VG.hu 
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=553]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Amit tudnod kell: így használd a SZÉP Kártyádat]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=553]]></link>
<pubDate>Wed, 25 Jan 2012 12:06:40 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Bankkártyának néz ki, de úgy is lehet használni? A Pénzcentrum.hu a SZÉP Kártyával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszol, úgymint, hogy kinek adható oda, mit kell tenni ha ellopják és mennyire biztonságos PIN kód nélkül? Tematikus hetük eddigi cikkeiben összefoglalták a cafeteria rendszer legfontosabb változásait. Kitértek az étkezési utalványok legfontosabb jellemzőire, most pedig a legginkább egy bankkártyára hasonlító SZÉP Kártya használatának legfontosabb kérdéseit válaszolják meg. Minden olyan fontos témát érintenek, ami felmerülhet akár szállásfoglaláskor, akár egy étteremben.&nbsp; 


Mennyibe kerül a SZÉP Kártya?
&nbsp; 
A SZÉP Kártya igénylése díjtalan, a dolgozók ingyen kapják meg a kártyájukat, ezért semmilyen díj nem számolható fel. Öt év után meg kell újítani, de ennek sincs költsége a dolgozókra nézve. Amennyiben azt akarjuk, hogy más közeli hozzátartozó is hozzá férjen a kártyán található összegekhez, akkor társkártyát kell igényelnünk. Ez maximum 1905 forintba (1500 forint + áfa) kerülhet. A kártya ellopása és elvesztés esetén is ennyibe kerül a pótlás. Más díj nem számolható fel semmilyen módon, sem a kártya kézhezvételekor, sem később. 
&nbsp; 
Ugyanúgy fizetek vele, mint egy bankkártyával?
&nbsp; 
Általában véve a SZÉP Kártya használata megegyezik a bankkártyáéval, annyi a különbség, hogy nem kell PIN-kód. Interneten is lehet fizetni vagy akár webshopon is használható a kártya. Ezért például arra is van lehetőség, hogy ne a helyszínen, hanem előre egy utazási irodában fizessünk. Nagy különbség viszont, hogy csak belföldi szálláshelyeken használható. Ez esetben is, akár több tranzakcióra is szükség lehet ,ha itt több alszámláról szeretnénk fizetni. Alszámlánkként külön-külön kell teljesíteni a tranzakciókat. Ez egy bonyolíthatja egyes esetekben a fizetést, különösen akkor, ha több szolgáltatást is egyszerre igénybe akarunk venni, ami például wellness szálódákban nem lenne ritka. 
&nbsp; 
Drágább lehet valami, ha szép kártyával fizetek? 
&nbsp; 
Nem lehet felárat kérni azoktól, akik SZÉP Kártyával fizetnek. A rendeletnek megfelelő szolgáltatás igénybevételekor el kell fogadnia minden szolgáltatónak a kártyát készpénz helyett. Kedvezményeket viszont lehet biztosítani az így fizetőknek. De annak kikötése, hogy mikor, melyik időszakban lehet vele fizetni ugyancsak tilos.
&nbsp; 
Kinek adhatom oda? Fizethet más vele?
&nbsp; 
A SZÉP Kártyát csak a tulajdonosa használhatja, de társkártya állítható ki a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; továbbá: az élettárs számára. A társkártya birtokosa is az aláírásával azonosíthatja magát és teljes egészében felhasználhatja a kártyán rendelkezésre álló összeget. Gyerekeink nevére csak korlátozottan kérhetünk társkártyát, a bankok belső szabályzatától függően 14, 16 vagy 18 éves korhoz van kötve a kártyák kiállítása. 
&nbsp; 
Arra viszont lehetőség van, hogy&nbsp; személyesen más számláját egyenlítsük ki a kártyával, így akár egy nyaralásra is meghívhatjuk ismerőseinket. A kiskorúaknak elsősorban az Erzsébet utalvány adható át, de utazás esetén például online fizetéssel megoldható a szállás is.
&nbsp; 
&nbsp; 
&nbsp; &nbsp; 
&nbsp; 
&nbsp; 
Ki fogadja el? Hol keressünk szállást? 
&nbsp; 
Több internetes honlapon is megtalálható az elfogadóhelyek listája. Magánszálláshelyeken is fizethetünk vele, ha az megfelel a rendelet előírásainak, de itt csak elektronikus (telefonos, internetes vagy kártyaterminálon keresztüli) elfogadásra van lehetőség. Elfogadóhelyek listája a pénzügyi szolgáltatók honlapjáról is elérhető. 
&nbsp; 
Hol nem vásárolhatok biztosan és mit nem vehetek SZÉP kártyával? 
&nbsp; 
A SZÉP Kártya szálláshely alszámlájáról csak belföldi üdülési szolgáltatások fedezhetők, külföldi nyaralások (repülőjegyek) nem. Az alkoholos italok fogyasztása beletartozik az éttermi vendéglátás kategóriájába, a dohányáruk forgalmazása azonban nem. Így alkoholt lehet fizetni SZÉP Kártyával, dohányárut azonban nem.

Nem működik a kártyám. Mit kell tennem? 

Mint a legtöbb bankkártya esetén a SZÉP Kártyával is előfordulhat, hogy aktiválni kell. Ennek a menetéről a bankok honlapján tájékozódhatunk, legtöbb esetben telefonon történik. Vagy a kártya vagy az elfogadó terminál is meghibásodhat. Hibabejelentés előtt viszont ellenőrizzük le az alszámlákon található egyenlegeket. Ha a kártya valóban meghibásodott, akkor cserére van szükség, ami az első pontban már említett díjon történik. A kártyát viszont akár a csere ideje alatt is használhatjuk internetes és telefonos fizetés esetén. 

Mennyi pénz van a kártyámon?

A banki szolgáltatók internetes rendszerein keresztül lehet lekérdezni a különböző alszámlákon lévő összegeket. Ez egy jelszóval védett felület, amihez illetéktelenek nem férhetnek hozzá. Mint minden fontos banki adatunkat, a felületre való belépést biztosító adatainkat is tartsuk szigorú titokban. Amennyiben egyenleginformációs szolgáltatást is kérünk, a szolgáltató küldhet egyenlegértesítést mobiltelefonra, e-mail címre. 

Meddig használhatom fel a kártya egyenlegét?

Az adott évben történt feltöltéseket a következő év végéig lehet elkölteni. Az idei feltöltések 2013. december 31-ig érvényesek.

Biztonságos a SZÉP Kártya? 

Mivel PIN kód nincs a kártyához, ezért a legfontosabb biztonsági elem az aláírás, ami nélkül a kártya érvénytelen. Fizetéskor aláírással igazoljuk a személy-azonosságunkat, de az azonosításhoz az elfogadóhelyek kérhetnek igazolványt is.

Az elfogadó helyeken nem fogadják el a kártyát aláírás nélkül. A kézhezvételkor első dolgunk lehet a kártya hátán lévő aláírás mező kitöltése. Már bankkártyák esetében is megszokhattuk, hogy az aláírás kevésbé biztonságos fizetést tesz lehetővé, mint a PIN kód, törekedjünk tehát arra, hogy ne könnyen hozzáférhető helyen tároljuk kártyánkat. Elvesztése esetén azonnal jelezzük azt a kibocsátó hitelintézetnek és tiltassuk le. 

Jelenleg a szolgáltatók mágnes csíkos kártyát alkalmaznak, ám lehetőségük van chipes kártyák bevezetésére is, amennyiben úgy döntenek. A mágnes csíkos kártyák másolása viszonylag egyszerű feladat, így figyeljünk arra, hogy mindig csak a jelenlétünkben húzzák azt le a terminálon, ne engedjük, hogy bárki a felügyeletünk nélkül kezelje. 

Amennyiben a kártyával visszaélnek - például a lopott kártyát nem a tulajdonos használta, amikor a kártya még nem volt letiltva -, akkor a kibocsátó visszatarthatja a nem megfelelő elfogadás esetén az összeget. Az elfogadóhely felelőssége, hogy rendelet szerinti felhasználást ellenőrizze, vagyis összevesse a kártyán és a bizonylaton szereplő aláírást, illetve ellenőrizze, hogy a kártya valódi tulajdonosa fizet-e.

Gyanakodjak, ha még POS terminál sincs az elfogadóhelyen, vagy az nem SZÉP kártya kibocsátóhoz tartozik?

Lehetőség van internetes vagy telefonos elfogadásra is. A POS terminálok is több szolgáltatóhoz tartozhatnak. Jelenleg a K&amp;H, az OTP, az Erste, az Unicredit, a Takarékbank, a Kinizsi és a Pannon Takarékszövetkezetek, valamint a Mohácsi Takarékbank által működtetett POS terminálok alakíthatók át SZÉP Kártya elfogadására. Csak a kibocsátókkal kötött megállapodástól függ, hogy mely terminálokon melyik szolgáltatók kártyáit tudják elfogadni.

Forrás: Pénzcentrum.hu
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=552]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Nagyot kaszáltak az adóváltozásokon a jól keresők - itt vannak az adatok]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=552]]></link>
<pubDate>Wed, 25 Jan 2012 11:55:19 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Az egykulcsos adó bevezetésével az állam szja-bevételei 404 milliárd forinttal csökkentek. A szaktárca adatai szerint a családi adókedvezmény bevezetése ebből 156 milliárd forintba került &#8722; a fennmaradó mintegy 250 milliárd forint az átlag felett keresőkhöz került.

Az államháztartás 2012-es hiánya az NGM végleges adatai szerint 1734,4 milliárd forint volt - szemben az eredetileg tervezett 987,4&nbsp; milliárd forinttal. A hiány jelentős részben a nem várt kiadások miatt&nbsp; nőtt meg - Mol-kivásárlás, önkormányzati konszolidáció, MÁV- adósságátvállalás, MFB-tőkeemelés - de a most nyilvánosságra hozott&nbsp; számokból az is kitűnik, hogy a bevételi oldal sem teljes mértékben&nbsp; alakult a tervezett szerint.

Figyelmeztető jel 2012-re a&nbsp; nemzetgazdasági tárca számára, hogy 2011-ben a főbb adóbevételeket&nbsp; túltervezték. A 2011-es gazdasági növekedést a Matolcsy György vezette&nbsp; gazdasági tárca 3 százalékra tervezte - így számoltak a költségvetés&nbsp; eredeti tervezetében - ezzel szemben a növekedés várhatóan 1,4 százalék&nbsp; volt. Hasonló a helyzet a jövő évi büdzsével - a végül elfogadott számok&nbsp; 0,5 százalékos növekedésre épülnek - valójában nem minden számon&nbsp; vezették át az előrejelzés módosítását, hiszen a beterjesztett büdzsé&nbsp; eredetileg 1,5 százalékos növekedéssel számolt 2012-re. A mostani&nbsp; előrejelzések átlaga szerint idén nem lesz növekedés - sőt egyre nagyobb&nbsp; a valószínűsége a visszaesésnek.


Nem alakultak teljes mértékben a tervezett szerint az államháztartás tavalyi bevételei, figyelmeztető jel 2012-re a nemzetgazdasági tárca számára, hogy 2011-ben a főbb adóbevételeket túltervezték. Az államháztartás 2012-es hiánya az NGM végleges adatai szerint 1734,4 milliárd forint volt, szemben az eredetileg tervezett 987,4 milliárd forinttal &#8722; ebben a nem várt kiadások mellett a bevételi oldalnak is komoly szerepe volt.


A társasági adóbevételek&nbsp; 15, az evabevételek 12 százalékkal, a legnagyobb súlyú&nbsp; áfabevételek pedig 13 százalékkal maradtak el a tervezettől. Utóbbiból 2219,45&nbsp; milliárd forint folyt be 2011. január és december között, ami 94&nbsp; milliárd forinttal marad el az előző évitől és mintegy 340&nbsp; milliárddal az eredeti tervtől. A jelentős áfaelmaradást jelentős&nbsp; részben magyarázza az Európai Bíróság tavaly év közben született ítélete, amely mintegy 250 milliárd forintnyi, korábban&nbsp; jogtalanul beszedett áfa visszafizetésére kötelezte a magyar államot.


A fogyasztási adó felültervezése ellenére a jövedéki adót jobban sikerült megtervezni, itt az évközi emeléseknek is köszönhetően végül csak 0,7 százalékos volt az elmaradás. Az ebből származó bevétel döntő részét &#8722; közel 57 százalékát &#8722; az üzemanyagok utáni 501 milliárd forintos befizetés tette ki, ami 10,4 milliárd forinttal (2 százalékkal) alacsonyabb az előző évinél. A dohánytermékek jövedékiadó-bevétele 287,2 milliárd forint volt, ami 25 milliárd forinttal (9,5 százalékkal), a&nbsp; szeszes italoknál regisztrált 86,9 milliárd forint pedig 4 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal magasabb a bázisnál.

&nbsp; &nbsp; Adóbevételek 2011-ben (milliárd forint)&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; 2010&nbsp; 2011&nbsp; 2011&nbsp; Éves&nbsp; Változás&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; (terv)&nbsp; (tény)&nbsp; változás&nbsp; a tervhez képest&nbsp; &nbsp; &nbsp; Társasági adó&nbsp; 323,4&nbsp; 372,0&nbsp; 316,6&nbsp; -2,1&nbsp; -14,9&nbsp; &nbsp; &nbsp; Cégautóadó&nbsp; 25,9&nbsp; 28,1&nbsp; 25,3&nbsp; -2,4&nbsp; -10,1&nbsp; &nbsp; &nbsp; Energiacégek különadója&nbsp; 17,0&nbsp; 20,0&nbsp; 16,9&nbsp; -0,6&nbsp; -15,6&nbsp; &nbsp; &nbsp; Eva&nbsp; 181,9&nbsp; 196,1&nbsp; 172,3&nbsp; -5,3&nbsp; -12,2&nbsp; &nbsp; &nbsp; Energiaadó&nbsp; 16,9&nbsp; 17,0&nbsp; 17,3&nbsp; 2,2&nbsp; 1,5&nbsp; &nbsp; &nbsp; Bányajáradék&nbsp; 108,9&nbsp; 88,0&nbsp; 111,5&nbsp; 2,4&nbsp; 26,7&nbsp; &nbsp; &nbsp; Játékadó&nbsp; 53,4&nbsp; 51,3&nbsp; 51,6&nbsp; -3,3&nbsp; 0,7&nbsp; &nbsp; &nbsp; Bankadó&nbsp; 182,3&nbsp; 187,0&nbsp; 186,5&nbsp; 2,3&nbsp; -0,3&nbsp; &nbsp; &nbsp; Különadók&nbsp; 151,7&nbsp; 161,0&nbsp; 171,9&nbsp; 13,3&nbsp; 6,8&nbsp; &nbsp; &nbsp; Áfa&nbsp; 2313,6&nbsp; 2558,0&nbsp; 2219,5&nbsp; -4,1&nbsp; -13,2&nbsp; &nbsp; &nbsp; Jövedéki adó&nbsp; 856,5&nbsp; 881,1&nbsp; 875,1&nbsp; 2,2&nbsp; -0,7&nbsp; &nbsp; &nbsp; Regisztrációs adó&nbsp; 30,0&nbsp; 32,3&nbsp; 34,5&nbsp; 14,8&nbsp; 6,7&nbsp; &nbsp; &nbsp; Népegészségügyi termékadó&nbsp; -&nbsp; -&nbsp; 3,2&nbsp; -&nbsp; -&nbsp; &nbsp; &nbsp; Szja&nbsp; 1767,9&nbsp; 1363,0&nbsp; 1382,8&nbsp; -21,8&nbsp; 1,5&nbsp; &nbsp; &nbsp; Illetékek&nbsp; 83,5&nbsp; 88,5&nbsp; 75,3&nbsp; -9,8&nbsp; -14,9&nbsp; &nbsp; &nbsp; Háztartási alkalmazottak adója&nbsp; 0,0&nbsp; 1,0&nbsp; 3,7&nbsp; -&nbsp; 270,0&nbsp; &nbsp; &nbsp; 98 százalékos különadó&nbsp; 0,0&nbsp; 1,0&nbsp; 3,7&nbsp; -&nbsp; 270,0&nbsp; &nbsp; &nbsp; Költségvetés összes bevétele&nbsp; 8464,7&nbsp; 8280,9&nbsp; 8329,2&nbsp; -1,6&nbsp; 0,6&nbsp; &nbsp; &nbsp; Tb-járulékok&nbsp; 2838,4&nbsp; 3169,7&nbsp; 3211,7&nbsp; 13,2&nbsp; 1,3&nbsp; &nbsp; &nbsp; Forrás: Forrás: NGM&nbsp; &nbsp; 
A szja-bevételeket a lassabb növekedési pálya ellenére és a jelentős adóváltozások dacára jól tervezte meg az NGM. Az eddigi adatok szerint családi adóalap-kedvezményt 2011-ben havonta átlagosan valamivel több mint 810 ezer adózó vett igénybe, ami összesen 156 milliárdos adócsökkentést jelentett (ilyen kedvezményt várhatóan további 100 ezer magánszemély érvényesít május 20-ig adóbevallásában). Az szja-bevételek 2010-hez képest 404 milliárd forinttal csökkentek tavaly, ebből "csak" 156 milliárd magyarázható a családi kedvezménnyel, vagyis a csökkenés nagyobb részét az átlagnál magasabb keresetűek élvezték. A kormány ezért számított a fogyasztás felpörgésére, ám beigazolódtak azok a nem kormányzati jóslatok, hogy&nbsp; az átlagnál magasabb jövedelműek a többletjövedelmüket nem(csak) fogyasztásra fordítják.
&nbsp; &nbsp; Költségvetési szempontból nem jelentős, politikai visszhangja miatt azonban érdekes a 98 százalékos különadó. A kormány a 98 százalékos terhet a "pofátlanul magas végkielégítésekre" vetette ki visszamenőlegesen, a tervezett egymilliárddal szemben végül 3,7 milliárd forintnyi végkielégítés került vissza az államhoz. Ugyanakkor korántsem biztos, hogy ott is marad, ugyanis egy európai bírósági ítélet a kormányt az adó visszafizetésére kötelezheti. &nbsp; 
Forrás: Napi Gazdaság
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=551]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Felére zsugorodik a cafeteriapiac]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=551]]></link>
<pubDate>Wed, 25 Jan 2012 11:32:34 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Az új cafeteriaszabályozás jelentősen megvágja a piacot, sokkal kevesebben sokkal kisebb értékben él(het)nek a kedvezményes béren kívüli juttatás lehetőségével. A jelek szerint a korábbi 2,5 milliós munkavállalói kör már sosem lesz elérhető és hozzávetőleg a felére olvad a juttatások összértéke.

A korábban kedvezményesen adózó étkezési utalványokat 2,5 millió munkavállaló vette igénybe, ehhez képest az Erzsébet-utalványt választók 700 ezres köre nem túl széles &#8722; még úgy sem, ha nagyvonalúan a későn ébredőkkel egymillióra duzzad a létszám &#8211; derül ki a Napi Gazdaság cikkéből. Az igénybe vevők 80 százaléka csak ötezer forintot kért &#8722; a maradék nagyjából fele-fele arányban többet, illetve kevesebbet.

A piaci szereplők meglehetősen durva becslései szerint pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy az Erzsébet-utalvány nagyjából 40 milliárd forint forgalmat generál az idén &#8722; ha felkerekítve egymillió munkavállalóval számolunk, tekintettel a kései indulásra és a későn ébredőkre, akkor 60 milliárd forintot. Ehhez jön még a kibocsátók becslése alapján nagyjából ekkora értékben a SZÉP-kártya. A többi juttatás összesen aligha haladja meg a néhány tízmilliárd forintot, vagyis összességében legfeljebb 150 milliárd forint körül alakulhat idén a béren kívüli juttatások értéke.

Tavaly ennél jóval többet, 200 milliárd forintot tett ki csak az étkezési utalványok forgalma, amihez hozzájött 40 milliárd forint értékben az üdülési csekk, s pár tízmilliárd forinttal az egyéb juttatás. A piaci szereplők szerint tehát nem reális, hogy 2,5 millió munkavállaló kap juttatást, s az sem, hogy a korábbi értéket bármikor is eléri a teljes cafeteriakeret. Ennek oka egyrészt az, hogy biztosan kevesebb munkavállaló és munkaadó mozog idén a cafeteriapiacon, mint korábban, másrészt aki marad a rendszerben, az kevesebbet is fog adni.

Idén a cégeknek kötelező jelleggel sokat kell áldozniuk a béremelésekre &#8722; köszönhetően a 93 ezer forintos minimálbérnek és az ötszázalékos kötelező béremelésnek. Ezt valamilyen részben megoldhatják ugyan a munkaadók a juttatások nyújtásával, ám az valódi megoldást nem ad. A növekedni nem akaró gazdaságban ezt keservesen tudják majd kitermelni a cégek, így az extra juttatások &#8722; még ha azok adótartalma töredéke is a bérnek &#8722; már nem férnek a keretbe.

Szintén elvehette az idén a munkaadók kedvét az átalakítás zavarossága mellett, hogy a juttatások adóterhe emelkedett. A béren kívüli juttatások után tíz százalék ehót is fizetniük kell, vagyis 19 helyett 31 százalék adót kell fizetni. Főleg a kisebb cégek intézték el ezt úgy, hogy inkább nem is foglalkoztak tovább a cafeteria-rendszer működtetésével, s meggyőzték a munkavállalókat, hogy azt a kis pluszt áldozzák be, s csapják hozzá az összeget a bérhez, mert az egyszerűbb.

Forrás: HVG.hu
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=550]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Akiket az út szélén hagytak]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=550]]></link>
<pubDate>Tue, 24 Jan 2012 14:29:58 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Egy rapid törvénymódosítással lehetővé tették, hogy akit a kormányhivatalok nem vettek át a megyei apparátus tagjai közül, annak &#8222;a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva&#8221; az intézmények átadásának napjával megszűnt.
Mindenkinek lesz munkája &#8211; legalábbis tavaly december első felében még mindenki így gondolhatta a megyéknél.&nbsp;A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a fővárosi önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről &#8211; nem hivatalosan fogalmazva a megyék államosításáról &#8211; szóló, novemberben elfogadott törvény ugyanis azt ígérte: &#8222;a megyei önkormányzati hivataloknál és gazdasági ellátó szervezeteinél a fenntartott intézmények (például iskolák, kórházak, szociális otthonok, múzeumok &#8211; A szerk.) működtetését, irányítását végző köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók&#8221; automatikusan átkerülnek az új intézményfenntartó szervezetekhez.
&nbsp; 
Nem így történt. Az Esztergom-törvényként emlegetett &#8211; a város intézményeinek állami kézbevételéről rendelkező &#8211;, s tavaly október végén egyéni képviselői indítványként beterjesztett, többek között a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által jegyzett tervezethez az Országgyűlés önkormányzati bizottsága december 2-án módosító javaslatot nyújtott be. Ez alapján &#8222;nem alakul át a köztisztviselő jogviszonya, ha az átvevő munkáltató e törvény rendelkezései alapján az átadással érintett köztisztviselő foglalkoztatásához nem járul hozzá&#8221;. A kormányhivatalok &#8211; illetve az új intézményfenntartó szervezetek &#8211; tehát a megyei apparátus tagjai közül válogathattak, és ha valakit nem vettek át, annak &#8222;a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva&#8221; az intézmények átadásának napjával megszűnt. A tervezetet a parlament december 19-én fogadta el, s az 27-én megjelent a Magyar Közlönyben, 2012. január 1-jével pedig hatályba is lépett.

A Pest Megyei Közgyűlés elnöke ennek ellenére azt hangoztatta, hogy &#8222;mindenki partot ér&#8221;, és &#8222;senkit nem hagynak az út szélén&#8221; &#8211; legalábbis több, azóta utcára került köztisztviselő így emlékezik. Az apparátus mintegy 110 embere túl nyugodt mégsem lehetett, mert a kormányhivatalnak december 20-án átküldött listán több mint nyolcvan fő szerepelt, akit a megye &#8211; amelynek feladata az intézmények államosítása után a területfejlesztés maradt, amelyhez kéttucatnyi munkatárs is elég &#8211; nem tudott tovább foglalkoztatni. December 23-ra pedig kiderült, hogy az aggodalom nem volt megalapozatlan, mert a kormányhivatal &#8211; dacára, hogy állítólag máig vannak üres státusok &#8211; az emberek felére sem tartott igényt.

A megyei főjegyző aznap délben így mindössze 42 szerencsés kiválasztott nevét olvashatta fel. De a többieket is megnyugtatták, hogy a két ünnep között &#8222;kemény tárgyalásokat&#8221; folytatnak annak érdekében, hogy a kormányhivatalnál másokat is foglalkoztassanak tovább. Különösebb eredményt nem sikerült elérni: a fideszes többség által irányított Pest megye emberei nem kellettek a fideszes kormányhivatalnak. Az elbocsátásra ítélt több mint negyven főt pedig telefonon értesítették, hogy december 30-ra a számukra kiadott eszközökkel menjenek be a személyügyre.

Informátoraink szerint ez sok jót nem jelentett. Olyannyira nem, hogy akit sikerült a két ünnep közötti igazgatási szünetben &#8211; amikor az apparátus kötelező szabadságát töltötte &#8211; berendelni, azzal már tavaly közölték, hogy ki vannak rúgva, míg a többieket levélben értesítették. Azt is elmondták, hogy végkielégítést fizetnek, de nem jár felmentési idő, és nincs kivétel, vagyis: a menesztésre ítélt kismamák és a nyugdíj előtt állók sem számíthatnak a törvényben előírt védelemre. De a csoportos létszámleépítésnél általánosan érvényes szabályokat sem alkalmazták, mert a leépítésről sem az érintetteket, sem a munkavállalói érdekképviseletet, sem a munkaügyi központot nem tájékoztatták. Erre nem is volt lehetőség, hiszen a törvényt azonnal végre kellett hajtani.

Forrásaink úgy vélik, csúful elbántak velük &#8211; és azzal az egyesek szerint hatszáz körüli emberrel is, aki a megyei önkormányzatoktól az utcára került. Karácsony környékén derült ki ugyanis, hogy elveszítik az állásukat és a közszolgálatban megszokott két hónapos felmentési időre járó pénzt. Ugyanakkor volt, akit emiatt egyetlen fillér nélkül tettek utcára, mert még nem volt jogosult végkielégítésre. Ráadásul menesztettek kismamákat, betegállományban levő vagy hetekkel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló embereket is.

Néhányan munkaügyi bírósághoz fordulnak, és Kolláth György alkotmányjogász szerint nem esélytelenül. Az Alkotmánybíróság (AB) korábbi döntéseiből az következik, hogy törvény egyedi elbírálást igénylő ügyekről &#8211; a munka- vagy közszolgálati jogviszony ilyen &#8211; nem rendelkezhet, mert ezzel megfosztják az érintetteket az érdemi jogorvoslati lehetőségtől. Az ilyen rendelkezés tehát alkotmányellenes, és az ügyben eljáró bíró emiatt az AB-hez fordulhat.

Az meg csak hab a tortán &#8211; véli Kolláth &#8211;, hogy az Esztergom-törvény végrehajtása, tehát a megyei önkormányzati hivatalok leépítése során más rendelkezéseket, például a csoportos létszámcsökkentésre vagy a védett foglalkoztatottakra vonatkozó előírásokat figyelmen kívül kellett hagyni. Az egyes normák közötti ütközés &#8211; tette hozzá &#8211; önmagában további aggályokat vet fel.
Ki döntött a kirúgásokról?
Milyen megfontolások alapján választották ki a Pest Megyei Önkormányzat szakemberei közül azokat, akiket foglalkoztatni kívántak? &#8211; kérdeztük egyebek mellett a Pest Megyei Kormányhivataltól. Bazsó Zoltán sajtófőnök írásban csak annyit közölt: a humánpolitikai döntéseket szakmai alapon hozzák meg. Arra viszont egyáltalán nem válaszolt, hogy valóban vannak-e üres státusok a kormányhivatalban. Hozzátette ugyanakkor, hogy ők senkit nem bocsátottak el, mert a munkáltató az önkormányzat volt. Ez kétségtelen, csak onnan azokat menesztették, akikre a kormányhivatal nem tartott igényt, így az önkormányzatnál is hiába kérdeztük, hogy milyen szempontok alapján dőlt el, ki kerül utcára, és ki maradhat tovább a közszolgálatban.

Forrás: Népszabadság Online
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=549]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Ennyi bérkompenzáció jár a közszférában]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=549]]></link>
<pubDate>Tue, 24 Jan 2012 13:47:34 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Rosszul járnak azok a közszférában dolgozók, akiknek a házastársuk, élettársuk vonja le az adóalapjából a kedvezményt, ők viszont ennek ellenére kevesebb bérkompenzációt kapnak, mint azok, akiknek nincs kiskorú gyermekük. A kormány által a világon a legegyszerűbbnek titulált adórendszer ára a világ legbonyolultabb kompenzációs rendelete.

A világ legbonyolultabb bérkompenzációs rendszere az ára a kormány által az alkotmányba véset, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszernek. Különösen igaz ez a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél dolgozók 2012. évi kompenzációjára.

A közszférában dolgozók négyféle melléklet szerint kaphatnak bérkiegészítést - derül ki az erről szóló kormányrendeletből. Ez még mind semmi: 12 féle családmodell, a foglalkoztatás kezdő időpontja, illetve kereseti szint szerint kell megállapítani a foglalkoztatottakról, hogy melyik táblázat szerint kaphatnak kompenzációt. Ráadásul azokra, akik legalább három gyermeket tartanak el, nem összegszerűen, hanem az illetményük százalékában meghatározott kompenzáció jár.

A rendelet különböző mértékű bérkiegészítést ír elő azok számára, akik már 2010. december 31-én is a közszférában dolgoztak, illetve azokra, akik csak 2011-ben léptek be. Nem derül ki a rendeletből egyértelműen, de azok, akik 2012-ben kezdenek el költségvetési intézményekben dolgozni, azok nem kapnak kompenzációt - derült ki a múlt héten szakszervezeti vezetőkkel folytatott szakmai-érdekvédelmi konzultáción Erdélyi Gabriella, a Nemzetgazdasági Minisztérium főtanácsosának előadásából.
&nbsp; 
Nem jogosultak kompenzációra azok sem, akiknek 2012-ben megszűnik a közszférás munkaviszonyuk, pár hónapra elhelyezkednek a versenyszférában, majd ismét közalkalmazottak lesznek. Azoknak viszont jár a kompenzáció, akik a munka nélküli időszakban otthon maradnak, és álláskeresési járadékot kapnak, majd pár hónap múlva ismét elhelyezkednek a közszférában
&nbsp; 
1. számú melléklet

Egyedül az 1. számú mellékletnél egyértelmű, hogy kikre vonatkozik az abban meghatározott bérkiegészítés. A rendelet szerint ebbe a csoportba azok tartoznak, akik már 2010. december 31-én is a közszférában dolgoztak, azóta más munkáltatóval nem létesítettek jogviszonyt, és nem jogosultak családi kedvezményre. 
&nbsp; 
Itt érdemes gyorsan leszögezni, hogy a rendelet szerint akkor is családi kedvezményre jogosultnak számít a dolgozó, ha nem ő, hanem a vele együtt élő házastársa, élettársa érvényesíti a kedvezményt! A közös gyermekek esetében az együtt élő szülők mindketten jogosultak a gyermekkedvezményre, függetlenül attól, ki veszi azt igénybe akár az év közbeni adóelőleg-nyilatkozatok, vagy akár az év végi adóbevallások alapján. A nem közös gyermekek esetében is meg lehet osztani az adókedvezményt, attól függetlenül, hogy ténylegesen melyik szülő jogosult rá.
&nbsp; 
Vagyis rosszul jár az a közszférában dolgozó, akinek a házastársa, élettársa vonja le az adóalapjából a kedvezményt, ő ennek ellenére kevesebb kompenzációt kap, mint azok, akiknek nincs kiskorú gyermekük.
&nbsp; 
2. számú melléklet

A 2. számú melléklet szerinti kompenzáció már többféle paraméter szerint besorolt dolgozóknak jár. A rendelet megfogalmazása szerint egyrészt azok tartoznak ebbe a körbe, akik ugyancsak nem jogosultak családi kedvezményre, 2010. december 31-én még nem dolgoztak a közszférában, és 2012-ben nem létesítettek más munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Ezt kell valójában úgy értelmezni, hogy ebbe a körbe azok tartoznak, akik 2011-ben léptek be a közszférához tartozó intézménybe, és nem jogosultak családi kedvezményre. 
&nbsp; 
Ugyancsak a 2. számú melléklet alapján kaphat kompenzációt az, aki egy kedvezményezett eltartott után jogosult adókedvezményre és 3 főnél kevesebbet tart el. Emellett házas- vagy élettársa is a közszférában dolgozik, s az illetménye kevesebb, mint a házas- vagy élettársának.
&nbsp; 
Ide tartoznak azok a munkavállalók is, akik 2 kedvezményezett eltartott után jogosultak adókedvezményre, az általuk eltartottak száma 3-nál kevesebb, a házas- vagy élettársuk is a közszférában dolgozik. További kitétel ebben az esetben, hogy a munkavállaló illetménye bruttó 109 000 forint alatt legyen, és a saját, illetve a házas- vagy élettársa illetménye között legalább 50 ezer forint különbség legyen. 
&nbsp; 
3. számú melléklet

A 3. számú melléklet szerinti kompenzációra jogosult, akinek 1 kedvezményezett gyermek után jár családi kedvezmény, az általa eltartottak száma pedig kevesebb, mint 3, továbbá a házas- vagy élettársa nem e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval áll jogviszonyban. 
&nbsp; 
Ugyanezt a táblázatot kell figyelembe venniük azoknak, akiknek a házas- vagy élettársuk is a közszférában dolgozik, 1 kedvezményezett gyermek után jogosultak adókedvezményre, kevesebb, mint 3 eltartottjuk van, tárgyhavi illetményük magasabb, mint a házas- vagy élettársuké.
&nbsp; 
Ide tartoznak azok a munkavállalók is, akik 2 kedvezményezett eltartott után jogosultak adókedvezményre, az általuk eltartottak száma 3-nál kevesebb, a házas- vagy élettársuk is a közszférában dolgozik. További kitétel, hogy mindkettőjük illetménye 109 000 forint vagy annál több legyen, vagy a jövedelem összegétől függetlenül a kettejük fizetése között 50 ezer forintnál kevesebb a különbség.
&nbsp; 
4. számú melléklet

A 4. melléklet szerint kap bérkiegészítést az, aki 2 kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, az eltartottak száma 3 főnél kevesebb, házas- vagy élettársa nem a közszférában dolgozik.
&nbsp; 
Ide tartoznak azok a munkavállalók is, akik 2 kedvezményezett eltartott után jogosultak adókedvezményre, az általuk eltartottak száma 3-nál kevesebb, a házas- vagy élettársuk is a közszférában dolgozik, akinek a keresete kevesebb, mint bruttó 109 ezer forint, a saját fizetésük pedig legalább 50 ezer forintnál több a házas- vagy élettárs illetményénél.

Mikor, és mennyi kompenzáció jár a három- vagy többgyermekeseknek?
&nbsp; 
A három- vagy többgyermekesek esetén nem a táblázatokban meghatározott összegű bérkompenzáció jár, hanem azt az illetmény meghatározott százalékában írja elő a rendelet. Ebben az esetben is megkülönbözteti a rendelet azokat a dolgozókat, akik már 2010. december 31-én is a közszférában dolgoztak azoktól, akik csak 2011-ben léptek be. 
&nbsp; 
Azok, akik már 2010. december 31-én is a közszférában dolgoztak, az illetményük 2,29 százalékának megfelelő bérkompenzációt kaphatnak. Ez azonban nem jár minden sokgyermekesnek, további feltételeknek is meg kell felelniük. 
&nbsp; 
Bruttó 135 ezer forint alatti jövedelem esetén jár csak bérkiegészítés azoknak, akik egy- vagy két kedvezményezett eltartott után jogosultak családi kedvezményre, de az általuk összesen eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt. Az ennél magasabb keresetűek nem kaphatnak kompenzációt.

Nagy kérdés, hogy ez esetben milyen szabály vonatkozik azokra, akik három gyermek után jogosultak adókedvezményre, őket ugyanis nem említi meg a rendelet.

A bérkompenzációs rendszer ékköve az a szabály, amely a négy vagy több gyermek után adókedvezményre jogosultakra vonatkozó szabályokat rögzíti. Eszerint közülük azok kaphatnak bérkiegészítést, akiknek az illetménye nem éri el a 135 ezer forintnak a három feletti gyermekszám és a 20 ezer forint szorzatával növelt összegét.

Alacsonyabb mértékű kompenzációt kaphatnak azok, akik 2010. december 31-én még nem a közszférában dolgoztak. Közülük az kaphat bérkiegészítést, akinek az illetménye nem haladja meg a havi 216 700 forintot, egy vagy több (akár három!) kedvezményezett eltartott után jogosult családi adókedvezményre, úgy hogy az eltartottainak a száma eléri vagy meghaladja a hármat. Vagyisez esetben ugyanakkora kompenzáció jár annak, aki csak egy gyermek után tud adókedvezményt igénybe venni, mint annak, aki azt akár három gyermek után is érvényesítheti.

Mit érdemes még tudni?

Az alacsonyabb keresetűek esetében kell figyelembe venni azt a szabályt, amely szerint a rendelet alapján meghatározott kompenzáció összegét csökkenteni kell azzal az összeggel, amennyivel nőtt az érintett dolgozó illetménye a minimálbér, illetve a garantált béremelés nyomán.&nbsp;

A kompenzáció a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni. Nem jogosult kompenzációra a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét idejére.

Ha év közben módosulnak a leadott nyilatkozatban feltüntetett adatok, akkor módosító nyilatkozatot kell kitölteni. Ilyen ok lehet például a várandósság is, mivel a családi adókedvezmény a terhesség 91. napjától a magzat után is megilleti a munkavállalót. Módosító ok lehet ugyanakkor az is például, ha valakinek júniusban érettségizik a gyermeke, s utána már nem jár családi pótlék, illetve családi adókedvezmény sem.
&nbsp; &nbsp; 
Kedvezményezett eltartott, eltartott - mi a különbség?

Családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerinti gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult. A magánszemély akkor is családi pótlékra jogosultnak minősül, ha azt nem ő, hanem a vele egy háztartásban élő másik szülő igényli. Az is jogosult családi adókedvezményre, aki bármilyen ok miatt nem igényli a családi pótlékot.
&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, a magzat a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig, továbbá aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartottakon kívül a családi pótlékra már nem jogosító tanuló mindaddig, amíg őt is figyelembe veszik a testvérei után járó családi pótlék összegének megállapításánál, tehát aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, akinek nincs rendszeres jövedelme.
&nbsp; 
Forrás: Pénzcentrum.hu
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=548]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Adóbevallás: íme a határidők!]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=548]]></link>
<pubDate>Mon, 23 Jan 2012 15:10:12 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Az első lépés: a kifizetőknek január 31-ig kell kiadniuk a dolgozóiknak az adóbevalláshoz szükséges jövedelemigazolást. 
&nbsp; 
A kifizetőknek (munkáltatóknak) január 31-éig kell kiadniuk a munkavállalóiknak (és az ekhósoknak) az adóbevallás elkészítéséhez a jövedelemigazolást. Az igazolás átvételét igazolni is kell. Az igazolást a külföldön foglalkoztatott dolgozóknak is eddig az időpontig kell kiadni (a kettős adóztatás elkerülésére figyelve). 
&nbsp; 
A különböző önkéntes pénztárakba teljesített munkavállalói befizetések utáni adóvisszatérítés érvényesítéséhez február 15-ig kell megkapniuk az adózóknak az igazolást a pénztáraktól.

Szintén január 31-ig kérhetik a dolgozók (nyilatkozattal), hogy a munkáltatójuk készítse el helyettük az adóbevallásukat (munkáltatói adómegállapítás), feltéve, hogy megfelelnek a feltételeknek, és hogy munkáltatójuk vállalja a bevallás elkészítését. 
&nbsp; 
Munkáltatói adómegállapítás
&nbsp; 
Fő feltétele, hogy csak olyan jövedelme legyen az elmúlt évben a dolgozónak, ami a bevallást készítő munkáltatótól származott, illetve ha munkahelyet váltott vagy adóköteles juttatást kapott, akkor ezekről is átadja a munkáltatójának a kapott adóigazolást. Akinek őstermelői tevékenységből nem volt adóköteles bevétele, az is kérheti a munkáltatói adómegállapítást. Nem kizáró ok, ha a a magánszemély adókedvezményt (pl. családi kedvezmény) érvényesít, vagy az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban rendelkezik, de ekkor is át kell adnia az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat.&nbsp; 
&nbsp; 
A munkáltató nem köteles átvállalni az adómegállapítást, s ha nem vállalja, akkor dolgozóját tájékoztatnia kell az egyszerűsített adóbevallás lehetőségéről. 
&nbsp; 
Egyszerűsített adóbevallás
&nbsp; 
Lényege, hogy az adózó a Nemzeti Adó és Vámhivatalt (NAV) bízza meg az adóbevallás elkészítésével (nyilatkozattal). Az egyszerűsített adóbevallás fő feltétele, hogy a magánszemélynek csak olyan bevallásköteles bevétele volt 2011-ben, amelyből a kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le. Ha ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származott jövedelme miatt van adókötelezettsége, az sem kizáró ok, de ha egyéni vállalkozó volt az igen. Amennyiben mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből nem volt adóköteles jövedelme, akkor is kérheti az egyszerűsített bevallást. A családi kedvezmény, adókedvezmény érvényesítése is történhet ezen az úton. Aki az egyszerűsített adóbevallást szeretné választani, ezt február 15-ig jelezheti a NAV felé. 
&nbsp; 
Söralátét-adóbevallás
&nbsp; 
Az adóbevallás egyszerűsítése jegyében most először adónyilatkozatot is lehet tenni, ami a "söralátét" bevallás hivatalos neve. A munkáltatóknak kötelességük tájékoztatni a dolgozót arról, hogy van ilyen lehetőség is. Adónyilatkozattal főszabályként az teljesítheti az adóbevallást, akinek az összes bevallásköteles jövedelme egyetlen munkáltatótól származott tavaly, és akinél a levont, illetve a ténylegesen fizetendő adó különbözete nem haladja meg az ezer forintot. Ha más kifizetőtől is származott bevétele az adózónak, akkor ezek egyenkénti összege nem haladhatja meg a százezer forintot.&nbsp; Feltétel az is, hogy a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt (kizárólag akkor, ha azt nem osztja meg a házastársával vagy élettársával), az adóból adójóváírást, adókedvezményt csak annyit érvényesítsen az adózó, amennyit az adóelőleg-nyilatkozata szerint a munkáltató figyelembe vett. 
&nbsp; 
Aki az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot ad, az viszont nem tehet adónyilatkozatot. Kizáró ok az is, ha valaki tételes költségelszámolással számolt el költséget a múlt évben. Figyelem, az adónyilatkozat nyomtatványon szerepel a "bizonytalan adójogi helyzet" mező (azt jelenti, hogy nem vagyunk biztosak abban, hogy jól értjük az adózási jogszabályt). Ezt semmiképpen ne jelölje be, aki adónyilatkozatot tesz, mert minimum százezer forintba kerül ez az "x". S mellesleg az adóhatóság állásfoglalása szerint a söralátétbevallóknál nem is lehet indokolt ezt beikszelni. (Már csak az a kérdés, hogy akkor minek tettek ilyen rubrikát a nyilatkozatra...)
&nbsp; 
Aki a fenti három adóbevallási lehetőség egyikével sem él vagy élhet, annak saját magának kell elkészítenie az adóbevallását.
&nbsp; 
Bevallási határidők
&nbsp; 
Az egyéni vállalkozók és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek&nbsp;&nbsp;személyi jövedelemadó-bevallási határideje kivételesen február 27. (mert február 25. szombatra esik). 
Az egyszerűsített bevallást választó adózók részére április 30-ig küldi meg az adóhivatal a&nbsp;bevallási ajánlatot. 
Aki nem egyéni vállalkozó és nem áfafizetésre kötelezett magánszemély, annak pedig (kivételesen, mivel május 20-a vasárnap) május 21-ig kell beadnia a személyi jövedelemadó-bevallást. Eddig kell visszaküldeni az egyszerűsített bevallás ajánlatát is, és az adónyilatkozat benyújtásának is május 21. a határideje. 
&nbsp; 
Az adóbevallásokat elektronikus úton vagy papíralapon postán, illetve az ügyfélszolgálatokon lehet majd leadni, ahogy már megszokhattuk. 
&nbsp; 
Akinek visszajár az szja-ból, annak az idén először nem a benyújtás beérkezésétől számított 30 napra fizet az adóhivatal, hanem egységesen március elseje lesz a határnap (feltéve, hogy nincs hiba a bevallásban).

Szerző: Tamásné Szabó Zsuzsanna

Forrás: FN24
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=547]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Családellenesen értelmezi a NAV az szja-törvényt]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=547]]></link>
<pubDate>Mon, 23 Jan 2012 14:59:30 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Több mint 800 ezer forintot is veszíthetnek a háromgyermekes, mozaik családban élő élettársak amiatt, hogy az adóhatóság továbbra is úgy gondolja, kevesebb kedvezményt kaphatnak, mintha házastársak lennének. A Nemzetgazdasági Minisztérium egy évvel ezelőtt törvénymódosítást ígért az egyenlő elbánás érdekében, erre azóta nem került sor. Az adószakértő szerint viszont egyértelmű a kérdés: a kapcsolat, illetve a gyermekek státuszától függetlenül minden három- vagy többgyermekes családnak a maximális, emelt összegű adókedvezmény jár. 

A családi adókedvezmény volt a legnagyobb ígérete a 2011. évi adórendszernek, amely jelentősen befolyásolta a nettó jövedelmet. Ránézésre pofon egyszerűnek tűnik a szabályozás: az egy- és kétgyermekesek gyermekenként havonta 62 500 forinttal csökkenthették az adóalapjukat (ami a bruttó bér 1,27-szerese volt). A három- vagy többgyermekesek viszont több mint háromszoros kedvezményt kaptak: gyermekenként havonta 206 250 forintot vonhattak le az adóalapjukból.

A közérthetőség kedvéért fordították le ezt a kedvezményt úgy a szakértők, hogy az egy- és kétgyermekesek valójában havonta gyermekenként 10 ezer, a háromgyermekesek pedig 33 ezer forint adókedvezményt kapnak, vagyis ennyivel csökken a fizetendő adójuk. 
&nbsp; 
Az egy- és kétgyermekeseknél teljesen egyértelmű a helyzet: minden gyermek után havi 10 ezer forint adókedvezmény jár, függetlenül attól, hogy a szülők milyen viszonyban (házastársak, élettársak) vannak egymással, van-e közös gyermekük, vagy a korábbi kapcsolataikból született gyermekeket nevelik. 
&nbsp; 
Terítéken a három- vagy többgyermekesek
&nbsp; 
Éles vita alakult ki azonban már 2011 januárjában, az adókedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozatok kapcsán abban, hogy a három- vagy többgyermekes mozaik (előző kapcsolatokból született gyermekeket is nevelő) családok mekkora adókedvezményt vehetnek igénybe. Az adóhatóság úgy értelmezte a jogszabályokat, hogy ezeknek a családoknak csak akkor jár a gyermekenként havi 33 ezer forintos maximális adókedvezmény, ha a szülők házastársak. Ha viszont élettársi kapcsolatban élnek, akkor mindkét szülő csak a saját gyermekei után jogosult adókedvezményre, aminek kiszámításakor nem lehet figyelembe venni az élettárs vérszerinti gyermekeit.
&nbsp; 
Angyal József okleveles adószakértő már akkor is azt hangoztatta, hogy a három- vagy többgyermekes mozaik családok is a maximális adókedvezményre jogosultak attól függetlenül, hogy élettársak vagy házastársak, illetve van-e közös gyermekük. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2011. január 29-én közölte: törvénymódosítással egyértelművé teszi, az élettársi kapcsolatban élő háromgyermekesek is ugyanúgy jogosultak a maximális családi adókedvezményre, mint a házastársak. 
&nbsp; 
Nagy Anna, akkori kormányszóvivő február 8-án bejelentette, hogy még abban a hónapban a parlament elé kerül a szükséges törvénymódosítás, s a három- vagy többgyermekes élettársak akár már az áprilisi fizetésükből igénybe vehetik az emelt összegű családi kedvezményt. A törvénymódosítási javaslatot azóta sem készítette el az NGM.

Az adószakértő úgy vélte, a szaktárca belátta, nincs szükség törvénymódosításra, anélkül is egyértelmű, hogy - jogviszonytól függetlenül - minden sokgyermekes családnak ugyanannyi támogatás jár. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) álláspontja azonban nem változott. 


A 2011. évről szóló szja-bevallás kitöltési útmutatójából, valamint a Pénzcentrum.hu érdeklődésére adott válaszokból kiderül: az adóhatóság továbbra is azt vallja, hogy egyes családmodellek esetén az élettársaknak kevesebb adókedvezmény jár, mint a házastársaknak. 
&nbsp; 
Mikor egyértelmű a helyzet a háromgyermekeseknél?
&nbsp; 
Nincs vita abban az esetben, ha mindhárom gyermek az érintett két szülő közös gyermeke, függetlenül attól, hogy összeházasodtak-e vagy élettársi kapcsolatban élnek. Ekkor mindkét szülő jogosult arra, hogy igénybe vegye a gyermekenként havonta 33 ezer forint, azaz összesen 99 ezer forint adókedvezményt. A kedvezményt a szülők már az év közbeni adóelőlegük levonásakor is megoszthatják. Ha ezt nem kérték, akkor az idén május 21-én esedékes szja-bevallásukban is megtehetik.

Akkor is a maximális kedvezmény jár, ha a három gyermek csak az egyik szülő vérszerinti gyermeke. Ekkor az a szülő jogosult a kedvezményre, akihez a gyermekek vér szerint tartoznak. Ha viszont neki nincs, vagy nincs elég jövedelme ahhoz, hogy kihasználja a kedvezményt, akkor az év végi adóbevallás során megoszthatja azt az élettársával.
&nbsp; 
Családok, amelyek évi 800 ezer forintot bukhatnak
&nbsp; 
Nézzük az "én gyerekem, te gyereked, mi gyerekünk" háromgyermekes családmodellt, amelyet a NAV egy évvel ezelőtt, az adóelőleg-nyilatkozatokhoz mellékelt kitöltési útmutatóban is említett. A szülők élettársak, és a családban nevelt 3 kiskorú gyermek közül 1 közös, 1 csak az anya, 1 pedig csak az apa vérszerinti gyermeke. 
&nbsp; 
A NAV szerint ennél a családmodellnél az anyának és az apának is csak a korábbi kapcsolatukból született, valamint a közös gyermek után jár 2-szer 10 ezer forint adókedvezmény. A közös gyermek esetén el kell dönteniük, hogy melyikük veszi igénybe a kedvezményt, vagy esetleg megosztják azt egymás között. Az éves adóbevallásban lehetőségük van arra is, hogy csak az egyikük vegye igénybe az összes családi kedvezményt. A három gyermek után azonban gyermekenként csak havonta 10 ezer, összesen 30 ezer forint adókedvezményt érvényesíthetnek. Ez egy év alatt 360 ezer forint.
&nbsp; 
&nbsp; Ha viszont ugyanezek a szülők összeházasodnak, akkor mindhárom gyermek után emelt összegű, gyermekenként havonta 33 ezer, azaz összesen 99 ezer forint adókedvezményt vehetnek igénybe. Ez egy év alatt 1 millió 188 ezer forint. Így az élettársak ugyanazon családmodellnél éves szinten 828 ezer forinttal rosszabbul járnának, mint a házastársak. Az adószakértő szerint viszont a az élettársaknak is ugyanez vonatkozik.

Amikor a NAV saját magának is ellentmond: két "hozott" gyermek, egy közös 

A 2011. évről szóló, 1153-as szja-bevallás kitöltési útmutatójának példatárában a következő családmodellt mutatja be az a NAV. A szülők élettársi kapcsolatban élnek és három gyermeket nevelnek. Az egyik középiskolás közös gyermekük, a másik középiskolás és egy főiskolás az apa gyermeke. Tiszta sor, hogy az apának ebben a családban 3 vérszerinti gyermeke van. Mivel a főiskolás után már nem jár családi pótlék, adókedvezményt sem lehet utána érvényesíteni. Ebben az esetben az apának két kedvezményezett eltartottja és egy eltartottja van, vagyis a korábbi kapcsolatából hozott, valamint az anyával közös középiskolás gyermekek után kétszer 33 ezer, összesen 66 ezer forint emelt összegű adókedvezményt.&nbsp;

Na de mit mond az anya esetében? A példatár szerint az anya a közös gyermek után 10 (!) forint adókedvezményt vehetne igénybe, mivel nála nem veszi figyelembe eltartottként a NAV az apa korábbi kapcsolatából született két másik gyermeket.

Angyal József szerint adójogi nonszensz, hogy az adóhatóság szerint ugyanarra a gyermekre más összegű adókedvezmény jár, emelt, ha azt az apa érvényesíti, alacsonyabb, ha az anya.

Ugyanerről a családmodellről a 2011 elején, az adóelőleg-nyilatkozathoz mellékelt példában még máshogy gondolkodott az adóhatóság. Hogy ne lehessen a két példát könnyen összevetni, az akkori élettársi családmodellben az anyának volt két kapcsolatba hozott gyermeke az egy közös gyermek mellett. Abban a példában mindhárom gyermek kiskorú volt.

Mindezek ellenére ez a példa lényegében ugyanaz, mint ami az szja-bevallás kitöltési útmutatójában szerepel. Az anya a példa szerint háromszor 33 ezer, vagyis 99 ezer forint adókedvezményt vehetett igénybe. Ebben a családban az apának ugyanúgy 1 vérszerinti gyermeke van, mint az előző családban az anyának, aki után adókedvezményre jogosult. Érdekes módon egy évvel ezelőtt a NAV még azt a tanácsot adta ennek a családnak, hogy az apa esetében figyelembe lehet venni az anya két kapcsolatba hozott gyermekét, ezért a közös gyermek után 33 ezer forint adókedvezményt vehet igénybe.

Nagy kérdés, most akkor mi az igazság? Az adószakértő szerint az utóbbi példában ítélte meg helyesen az adókedvezmény összegét a NAV, és ugyanígy kell számolni az előző esetben is.

Kettő hozott, egy hozott, nincs közös gyermek

A Pénzcentrum.hu érdeklődésére egy másik családmodellt is felvázolt az adóhatóság, amelyben a szülők élettársi kapcsolatban élnek, és az anyának kettő, az apának pedig egy kiskorú, vérszerinti gyermeke van, s nincs közös gyermekük. A NAV szerint ebben az esetben az anya a két gyermeke után összesen havi 20 ezer, az apa pedig az egy gyermeke után 10 ezer forint adókedvezményt kaphat, függetlenül attól, hogy összesen három gyermeket nevelnek. 
&nbsp; 
Angyal József szerint viszont ebben a családban az anya a két gyermek után havonta 66 ezer, az apa egy gyermek után pedig 33 ezer forint adókedvezményre jogosult, vagyis összesen 99 ezer forintot írhatnak le az adójukból. Az adószakértő úgy véli, nincs szükség törvénymódosításra, a hatályos jogszabályokból is egyértelműen levezethető, hogy minden három- vagy többgyermekes családnak jár az emelt összegű adókedvezmény.
&nbsp; 
Lássuk, miből ered az eltérő értelmezés!
&nbsp; 
A NAV érvelése szerint az élettársak - ellentétben a házastársakkal - a nem vér szerinti gyermekek után nem vehetik igénybe a családi pótlékot, így a családi kedvezményt sem érvényesíthetik. Csak azután a gyermek után jár nekik az adókedvezmény, amelyik után családi pótlékra jogosultak. 
&nbsp; 
Vagyis a második példánál maradva az anya két kedvezményezett eltartott után érvényesítheti az adókedvezményt, az apa viszont csak egy kedvezményezett eltartott után. A kedvezményt az év végi adóbevallásukban meg is oszthatják.
&nbsp; 
Abban nincs vita az adóhatóság és Angyal József között, hogy melyik szülő, melyik gyermek után jogosult adókedvezményre. Abban viszont már igen, hogy mennyire. Az adószakértő szerint a problémát az okozza, hogy a NAV nem tud, vagy nem akar különbséget tenni a kedvezményezett eltartott és az eltartott fogalma között. 
&nbsp; 
A NAV szerint a példában szereplő anya esetében kettő, az apánál pedig egy fő a kedvezményezettek és egyben eltartottak száma, függetlenül attól, hogy a családban nevelt gyermekek száma eléri a hármat.

Az adószakértő szerint téved a NAV


Való igaz, hogy ha valaki egy gyermek után nem jogosult családi pótlékra, akkor azt a gyermeket nem lehet figyelembe venni nála kedvezményezett eltartottként, vagyis nem jogosult utána adókedvezményre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eltartottként sem lehet vele számolni - érvel Angyal József. A családi pótlék igénylésekor is figyelembe veszik azokat a gyermekeket is, akik után az érintett szülő nem részesül családi pótlékban, de az összeg "meghatározásánál beszámításra kerülhetnek" - áll a családi pótlék megállapítására szolgáló kérelemben. Így a háromgyermekeseknek - családmodelltől függetlenül - az emelt összegű családi pótlék jár.
&nbsp; 
Vagyis az utóbb említett példánál maradva az adószakértő szerint az anyának kettő kedvezményezett eltartottat és egy eltartottat kell figyelembe vennie az adókedvezmény megállapításánál. Az apának pedig egy kedvezményezett eltartottal és kettő eltartottal kell számolni. Így az adószakértő szerint mindkettőjük esetében a három gyermekeseknél gyermekenként járó, 33 ezer forintos adókedvezményt kell figyelembe venni. 
&nbsp; 
&nbsp; Az anya kétszer 33 ezer, összesen 66 ezer forint adókedvezményre jogosult, az apa pedig egyszer 33 ezer forintra. Vagyis az adószakértő szerint a család összesen - a házasságban élő, illetve az egyedülálló háromgyermekesekkel megegyezően - összesen havonta 99 ezer forinttal csökkentheti az adóterheit.

Ha az egyik szülő nem tudja teljes egészében igénybe venni az adókedvezményt, az élettársak is megoszthatják azt egymás között az év végi adóbevallásukban. Az év közben le nem vont családi adókedvezmény sem vész el, azt is az éves szja-bevallásban lehet érvényesíteni - hangsúlyozza az adószakértő.

Tavaly összesen bruttó 490 ezer forintos jövedelemmel kellett rendelkezniük a szülőknek, hogy a háromgyermekeseknek járó maximális összegű adókedvezményt igénybe tudják venni. Az idei évben bruttó 530 ezer forintos összjövedelem kell ehhez - számol az adószakértő.

Forrás: Pénzcentrum.hu

 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=546]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Cafeteria: ez változik idén a béren kívüli juttatásoknál]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=546]]></link>
<pubDate>Mon, 23 Jan 2012 14:41:56 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
A munkavállalók és a munkaadók számára az idei év egyik legfontosabb újdonsága, hogy alapjaiban változik a magyar cafeteria rendszere, azaz megújult formában kaphatják és adhatják a béren kívüli juttatásokat 2012-től. A Pénzcentrum.hu tematikus hetének keretében ezeket az újdonságokat mutatják be olvasóiknak, hasznos tanácsokat adva a juttatások felhasználására - dolgozóknak, munkaadóknak és elfogadóhelyeknek egyaránt.
&nbsp; 
Februártól élesedik a rendszer
&nbsp; 
A 2012-es adóváltozásokkal megváltozott a béren kívül adható juttatások kedvezményeinek rendszere, így az idei bérek kifizetésekor már ez alapján kapja minden hazai munkavállaló a korábbi juttatásokat - ez pedig azt jelenti, hogy néhány nap múlva új, kedvezményes adózású cafeteria juttatásokkal találkoznak a hazai dolgozók és munkaadók egyaránt. 
&nbsp; 
Alapvetően a legfontosabb változás, hogy az új jogszabályok lehetővé teszik, hogy évente 500 ezer forintot kaphatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók (a kedvezményesen adható juttatások felső határát a ledolgozott munkanapok arányában állapítják meg). Az 1,19 százalékos adóalapra számolva a 16 százalékos szja-felett 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell megfizetnie a munkáltatónak (a nem kedvezményezett cafeteria juttatások esetén az eho 27 százalék). 
&nbsp; 
Eltűnőben a korábbi juttatások, jön az az Erzsébet-utalvány és a SZÉP Kártya
&nbsp; 
A kedvezményes rendszerben továbbra is adható bérlet-támogatás, iskolakezdési támogatás, továbbképzési támogatás, és önkéntes-pénztári támogatás is. Ugyanakkor a legismertebb utalványok szerepét átveszi a Széchenyi Pihenőkártya (közismert nevén a SZÉP Kártya) és az Erzsébet-utalvány.
&nbsp; 
Az új rendszerben összességében növekszik az étkezésre adható támogatás összege, hiszen a munkáltató havi 30 ezer forintot adhat étkezésre a munkavállalónak, a korábbi évi 18 ezer forint helyett. Az összegből 12 500 forintot jelent a munkahelyi meleg étkeztetés biztosítása, míg a hagyományos papír alapú étkezési utalványok szerepét átvevő Erzsébet-utalványon havi ötezer forint adható, további 12.500 forint (évi 150 ezer forint) pedig a SZÉP Kártya meleg étkezési alszámlájára érkezhet.

Az idei évtől béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi étkeztetés, a helyi utazási bérlet, iskolakezdési támogatás, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő hozzájárulás, valamint a munkáltató tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló üdülő használata is. 
&nbsp; 
Mi a SZÉP Kártya, és hol fogadják el?

A SZÉP-kártya a legismertebb kedvezményes adózású cafeteria utalványokat felváltó, megjelenésében és használatában is leginkább a bankkártyákhoz hasonlítható univerzális, elektronikus utalvány, mellyel belföldi üdülést, pihenést, meleg étkezést, sportszolgáltatásokat, múzeumi belépőket, színházjegyeket lehet kifizetni. Fontos tudni, hogy a kártyát készpénzfelvételre nem lehet használni, és kizárólag a meghatározott szolgáltatásokat lehet vele kifizetni. A fizetésre vagy a banki POS-terminálokon, vagy internetes felületen van lehetőség, ám egyes pénzügyi szolgáltatóknál telefonos ügyintéző segítségével is elfogadhatják a kártyát az elfogadóhelyek.

A kártyát csak a munkáltató igényelheti azoknál a szolgáltatóknál, amelyek a kormányrendelet szerint megfelelnek a kibocsátás feltételeinek. Jelenleg a K&amp;H, az MKB és az OTP pénztárszolgáltatói bocsátanak ki SZÉP Kártyát. A felsorolt bankok fiókjaiban, illetve a külön erre a célra létrehozott internetes felületein igényelhetik munkavállalóik számára kártyát a munkáltatók. 
&nbsp; 
&nbsp; SZÉP-Kártya elfogadóhely lehet belföldi szálláshely; utazási iroda (belföldi szálláshely-szervezés esetén); étterem; menza; büfé (meleg étel esetén); színház; múzeum; állatkert; vidámpark; hajózási társaság; edző- és fitneszterem; lovarda; sípálya; fürdő (szauna és gőzfürdő, gyógyfürdő); szolárium; fogyasztó- és karcsúsító szalon. 2011. december 31-én a SZÉP-kártya elfogadóhelyek száma meghaladta az ötezret, a tervek szerint az év közepére a 20 ezret is el fogja.
&nbsp; 
A SZÉP Kártya januártól három alszámlát tartalmazhat:
&nbsp; 
A szálláshely-szolgáltatási alszámlára a munkáltatók kedvezményesen évi 225 ezer forintot utalhatnak át. Innen csak és kizárólag a szálláshelyek, valamint a belföldi utazások árát lehet fedezni.
&nbsp; 
A rekreációs alszámlára kedvezményesen átutalható keret évi 75 ezer forint, amelyet szórakoztató és kulturális intézményekben (színház, múzeum, állatkert, vidámpark, hajózás) valamint az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásoknál (edző- és fitnesz termekben, lovaglásnál, hazai sípályákon, törökfürdőkben, szaunákban és gőzfürdőkben, gyógyfürdőkben, valamint szoláriumokban és fogyasztó- és karcsúsítószalonokban) lehet felhasználni. Ez az alszámla is alkalmas a belföldi szálláshely-költségek fedezésére.
&nbsp; 
Az évi 150 ezer (havi 12.500) forintos kedvezményes kerettel rendelkező melegétel alszámláról éttermekben, büfékben, menzákon lehet majd költeni. A keretből ugyanúgy lehet fedezni a szálláshely költségeket is.
&nbsp; 
A SZÉP Kártyára év közben bármikor - akár egyfajta jutalomként is - átutalhatnak a munkáltatók, miközben természetesen lehetőség van a bérkiegészítésként adott, megszokott havi átutalásokra (étkezési-jegyek, sport-célú juttatások) is.
&nbsp; 
Mi az Erzsébet-utalvány?
&nbsp; 
Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, hideg- és, 2012-ben meleg étel vásárlására is felhasználható utalvány. Az utalvány papíralapú lesz, de tervezik az elektronikus kártyás verziót is. Az utalványokat a januári fizetéskor, február elején kaphatják meg azok a munkavállalók, akik ilyet igényeltek, eddig mintegy 700 ezren. Az elfogadóhelyek száma eddig 17 ezer, a kibocsátó célja, hogy ez a szám tavaszra elérje a 20 ezret.

Az biztos, hogy az elfogadóhelyek közül a magyar tulajdonú üzletláncokkal (CBA, Coop, Reál) már megállapodott a kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft., kérdés azonban, hogy a nagy nemzetközi áruházláncok magyarországi üzleteiben mikor használhatjuk majd az utalványt. A NÜSZ szerint minden olyan kereskedelmi lánccal folytatnak tárgyalást, amely elősegíti az országos lefedettséget.
&nbsp; 
Az Erzsébet-utalvány és a SZÉP Kártya a cafetéria-toplista élén
&nbsp; 
Azon munkáltatók, amelyek már döntöttek az idei béren kívüli juttatásokról, leginkább az újonnan bevezetett Erzsébet-utalványt, és a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára nyújtott támogatást adják munkavállalóiknak, de a cégek harmada még nem határozott arról, ad-e cafetériát dolgozóinak - derül ki a DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat közös felméréséből.

Az országos kutatás során 835 munkáltatót kérdeztek arról, mit terveznek a juttatások terén 2012-ben. A megkérdezettek 32,7 százaléka még nem döntött az idei cafetériáról.
&nbsp; 
A felmérésben részt vevő munkáltatók 22 százalékánál nem változik a 2011-es keret, 14 százalékuknál nem volt és nem is lesz cafeteria. Az adatszolgáltatók 11 százaléka azonban vagy idén tervezi bevezetni a béren kívüli juttatást, vagy emeli a tavalyi keretösszeget. Akik a cafetéria mellett döntöttek, több szempontot is mérlegeltek egyszerre, így a munkáltatók 54,6 százaléka azért ad béren kívüli juttatást, mert a munkavállalóik elvárják, vagy azért (54,3 százalékuk szerint), mert kevesebbe kerül, mint egy ugyanakkora összeg bérként történő kifizetése.
&nbsp; 
A juttatások közül az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb: csaknem egyharmaddal többen adják ezt a dolgozóknak, mint a második helyen szereplő, a SZÉP Kártya vendéglátás alszámlájára nyújtott hozzájárulást. Harmadik a sorban az egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba utalt hozzájárulás, negyedik az iskolakezdési támogatás, ötödik a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámlájára nyújtott támogatás, amelyet a helyi bérlet, az önkéntes nyugdíjpénztárba utalt hozzájárulás, illetve a SZÉP Kártya szabadidő alszámlájára utalt - a rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló - hozzájárulás, valamint a kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás követ.

Forrás: Pénzcentrum.hu
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=545]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Adófigyelmeztetést kaptak a külföldön dolgozó magyar polgárok]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=545]]></link>
<pubDate>Mon, 23 Jan 2012 14:11:48 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
A külföldön dolgozók munkáltatóinak is napokon belül el kell készíteniük a 2011-es igazolásokat.

Ahogy a hazai, úgy a külföldön foglalkoztatott munkavállalók esetében is napokon belül, 2012. január 31-éig kell a munkáltatónak kibocsátania a személyi jövedelemadó bevallás elkészítéséhez szükséges, elmúlt évről szóló összesítő adatokat tartalmazó igazolásokat. A külföldi munkavégzés esetén a jövedelem adószabályoknak megfelelő adózása és a kettős adóztatás elkerülése érdekében számos feltételt kell tisztáznia a cégeknek az igazolás kiadása előtt - figyelmeztet a Deloitte adótanácsadója.

A kettős adóztatás elkerülése érdekében számos tényezőt kell figyelembe venniük a munkáltatóknak, amennyiben külföldön foglalkoztatnak munkavállalót. Habár a magyar állampolgárok az szja törvény értelmében alapvetően belföldi illetőségűnek számítanak, ha külföldön dolgoznak, felmerülhet, hogy Magyarországon kívül (például a munkavégzés országának szabályai alapján) is illetőséggel bírónak minősülnek.


Gyuricsku Eszter, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója szerint ilyen esetekben el kell kerülni azt, hogy mindkét ország - az összes jövedelme után - megadóztassa a munkavállalót, ehhez viszont már a nemzetközi egyezmények összetett illetőségi szabályait kell alapul venni. Az illetőség megállapítása munkavállalónként egyedi megközelítést igényel, és a helyzetet bonyolítják azok az új vagy újrakötött (pl.: Mexikó, Németország, Nagy-Britannia) egyezmények is, amelyeket szintén figyelembe kell venni külföldi munkavállalók esetében - tette hozzá a szakember.


A munkáltatók teendői január 31-ig


Ahhoz, hogy egy belföldi illetőségű munkavállaló a külföldi foglalkoztatás esetén is belföldön maradjon adóztatható a munkaviszonyból származó jövedelme tekintetében, több feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie. Ezek egyike a 183 napot meg nem haladó külföldi tartózkodás, ami a nemzetközi egyezményektől függően vizsgálandó adóévre, pénzügyi évre vagy bármely 12 hónapos időszakra vetítve. Egy másik feltétel, hogy ne a munkavégzés országában illetőséggel rendelkező cég térítse (vagy nevében térítsék) a munkavállaló juttatását. Ennek vizsgálata során nem kizárólag a foglalkoztatási költségek viselése meghatározó.


Amennyiben a munkáltató arra a következtetésre jut, hogy a munkavállalónak a munkaviszonyból származó jövedelme vonatkozásában egy másik országban kell adóznia, akkor azt a bérszámfejtési dokumentumokban, év végi igazolásokban és a havi (munkáltatói) bevallásban is jeleznie kell - mondta Gyuricsku.


A munkáltatónak a járulékkötelezettségek jogszabályoknak megfelelő megállapításáról is gondoskodnia kell - teszi hozzá a szakember -, szem előtt tartva, hogy az EU szabályozás és általában a szociális biztonsági egyezmények - egyes speciális eseteket, például 24 hónapot meg nem haladó időtartamú kiküldetés kivéve - a munkavégzés helyéhez rendelik a járulékfizetést.


Ha a munkáltató év közben nem tudja a személyi jövedelemadó- és járulékszabályoknak megfelelően kezelni a nyilvántartást és intézkedik az összes juttatás tekintetében az adó-és járuléklevonásról, akkor lehetőség szerint a munkáltatói igazolások (pl.: 11M30 igazolás) kiadását megelőzően kell feldolgozni az adóztatást és járulékkötelezettséget befolyásoló információkat, és a szabályoknak megfelelően kiadni az igazolásokat. Ezzel párhuzamosan a korábban beadott havi munkáltatói bevallások (08-as bevallás) adatait is korrigálni kell.


Mit ellenőriz kiemelten a hatóság?


A külföldi adóztatáshoz kapcsolódó esetekben az illetőség ugyan általában nem vet fel kérdéseket, különösen, ha külföldi illetőség esetén az adózó a külföldi adóhatóság által kiadott illetőségigazolást be tudja mutatni. A magyar cégek által kibocsátott dokumentumok adóhatósági vizsgálatánál az adategyezőséget - például a magánszemély részére kibocsájtott havi bérjegyzék, éves bérkarton és igazolások adatai, valamint a munkáltató által beadott havi bevallás között - vizsgálja a hatóság - mutat rá Gyuricsku, aki azt is hozzátette, hogy a kiküldetést alátámasztó bizonylatokat is, például a kiküldetési megállapodást, gyakran ellenőrzi a hatóság.


A Deloitte szakértője ugyanakkor hangsúlyozta: az idei év adózásának tervezésekor már most érdemes szem előtt tartani azt, hogy ha biztosan tudható, hogy egy munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme külföldi adóztatás alá tartozik (és a vonatkozó dokumentumok is rendelkezésre állnak), akkor akár év közben is le lehet állítani az adólevonást, és a járulékkötelezettségeket is igazítani lehet ehhez a helyzethez, elkerülendő az év közbeni adó- és járulék túlfizetést.


Ha azonban bármilyen bizonytalanság van a külföldi adózást és járulékkötelezettséget illetően, érdemes továbbra is fenntartani az adólevonást, vagyis adót és járulékot vonni és fizetni, úgy, mintha az illető nem végezne munkát külföldön, hiszen az adózó számára a bizonytalanság nagy kockázatot jelenthet: a le nem vont adó (járulék) vonatkozásában az adóhatóság késedelmi pótlék mellett 50 százalékos mulasztási bírságot írhat elő - hívta fel a figyelmet Gyuricsku.

Forrás: www.napi.hu
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/egeszsegugy/hirek&cikkid=544]]></guid>
<title><![CDATA[Egészségügy: Káosz Magyarországon - most esik atomjaira az egészségügy]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/egeszsegugy/hirek&cikkid=544]]></link>
<pubDate>Mon, 23 Jan 2012 14:02:20 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Működés közben újrakódolja az egészségügyi ellátó rendszert, és ekképpen összehasoníthatatlanná teszi minden korábbi rendszerrel a Nefmi legújabb rendelettervezete. Hab a tortán a térségi várólista szabályainak megfogalmazása, vagy a szakorvos nélküli szakrendelés bevezetése.

A tervezet látszólag jelentéktelen eleme az egyik mellékletben megjelenő új szakmai kódrendszer bevezetése. A kilencvenes évek közepe óta többé-kevésbé változatlan intézményi szakmai kódrendszer "beszélő kódszámként" tartalmazza az ellátást végző egység működési helyét, illetve az ott történő ellátás szakmai besorolását.


Miért rossz, ha februártól az összes kórház ÁNTSZ engedélye lejár?


A jogszabálytervezet azonban fenekestől felfordítja a régi kódrendszer szakmai kódsorát, az újraírt szakmai kódok így nem jelentenek mást, minthogy februártól az ország összes fekvőbeteg-szakellátást biztosító intézményének és osztályának automatikusan lejár az addigi ÁNTSZ engedélye, mivel az a régi kódsorozatra alapul - hívja fel a figyelmet Poller Imre orvos, egészségügyi szakértő.


Az új jogszabály a szintén a napokban közzétett szakmai minimum-feltételekkel egy időben lép hatályba, így az új regisztrációkhoz már az új szakmai minimum-feltételeket kell az osztályoknak teljesíteni, különben nem kaphatnak ÁNTSZ engedélyt, és nem juthatnak hozzá az OEP szerződéshez-finanszírozáshoz. Az újraregisztrálási folyamat óriási zűrzavart okozhat, pecsétek, és iratok ezreit kell cserélni-módosítani, mindez a betegekre nézve beláthatatlan következményekkel is járhat. Másodlagos, de nem lebecsülendő hatásként az új kódrendszer teljességgel összehasonlíthatatlanná teszi az ellátási teljesítmények összevetését a régi szakmai kódokon alapuló rendszerben regisztrált értékekkel, különösen mivel sem naptári, sem finanszírozási évhez nem igazodik a változás.


Nem csak az új kódok veszélyeztetik az ellátást


A szakmai kódok és a minimum-feltételek egyidejű változtatása a jelenlegi ágyszámok átstrukturálódását, illetve csökkenését eredményezheti, indirekt hatásként csökkentve az intézményre jutó finanszírozás (TVK) nagyságát is. Nagy kérdés, hogy az ismert krónikus szakmunkaerő-hiány dacára, úgy ahogy működő jelenlegi kórházi rendszer miként felel majd meg az új minimum-feltételeknek.


A fantom osztályok, vagy fantom ágyak rendszerből való kilépése meglepő következményekkel járhat, számos szakma kerülhet egyes területeken veszélybe. Példaként szolgálhat a klinikai onkológiai ellátás, ahol az új minimum-feltételek a működtethető ágyak számát a rendelkezésre álló szakorvosok számához kötik. Paradox módon az egyetemi onkológiai ágyak a legveszélyeztetettebbek, ahol a klinikánként elkülönülten működő, összességében azonban százas nagyságrendű onkológiai ágyak az új szakmai minimum-feltételeket nem kielégítő szakorvos-számmal működtek eddig.


Ezeknek az ágyaknak a nagy részén azonban az onkológiával összefüggő gyógyítás történt, ha csökken a szabályosan regisztrálható onkológiai ágyak száma, minden eddig máshol végzett tevékenységet a megmaradó ágyakra fognak irányítani, és ez komoly gondok forrása lehet. Valami olyasmi ez - példálózik Poller - mint amikor a szekrény hátsó lábaiként szolgáló téglákat kiveszik, mondván, azok nem szabályosak, mire az egész szekrény összedől.


Így is megoldható a munkaerőhiány 


A még be sem vezetett szakmai minimum követelményrendszer fellazítását, a krónikus területi munkaerőhiány enyhítését szolgálja a rendelettervezetnek az a része, amelyik az uniós támogatási forrásból megvalósuló pályázatok körében megengedi, hogy a röntgendiagnosztikai vizsgálatoknál a szakmai tevékenység irányítása, illetve a diagnózis felállítása távdiagnosztika keretében valósuljon meg, vagyis a rendelési idő egy jelentős részéhez nem kell orvos. Ezzel megteremtik a jogi alapot a kistérségi szakrendelők igen jól felszerelt, de szakemberhiányos radiológiai egységeinek működtetéséhez - mondja Poller Imre.


Egyetlen tollvonással megoldja a munkaerőhiányt a jogszabálytervezet az alapellátáshoz tartozó szakorvosi rendeléseknél azzal, hogy a szakrendelés elnevezését rendelésre módosítja, így a feladat ellátásához elég lehet rezidens, vagy más szakvizsgával rendelkező orvos is, mint ami a rendelő elvi profilja


A tervezet lehetővé teszi, hogy az OEP által finanszírozott Országos Mentőszolgálat szerződést kössön mentést végző egészségügyi szolgáltatókkal, ez például a koraszülött mentés esetében&nbsp; a jelenlegi áldatlan helyzet rendeződésének a lehetőségét is jelenti.


Meghökkentő elem a május 1.-től kötelező térségi várólista, mely mind a betegek, mind pedig az ellátórendszer hosszú távú struktúrája szempontjából beláthatatlan következményekkel járhat. A térségi várólista rendszer szerint, egy térségen belül a várólistára irányítandó ellátások a térség bármely ilyen beavatkozásra, műtétre jogosult intézményében elvégezhetőek. A térségi várólisták kezelése - erre konkrét utalás a tervezetben nincsen - valószínűsíthetően a térségi egészségszervezési igazgatóságok feladata lesz.


Mi a baj a térségi várólistával?


Térségi várólista alapján végzik például a szürkehályog-műtéteket, a gerinc és csípőprotézis műtéteket, a mandula, orrmandula, vagy orrmelléküreg bevatkozásokat, de ide tartoznak az epekövesség gyógyítását célzó operációk, a sérvműtétek és a nem rosszindulatú daganatos folyamat miatt végzendő nőgyógyászati beavatkozások is. Az új minimum-feltételek a daganatos betegségek műtéteit a megyeközpontokba, illetve onkológiai osztályt működtető kórházakba centralizálják, ebből fakadóan ezeken az osztályokon csökken az elvégezhető egyéb műtétek száma, míg az onkológiai sebészetről "lemondó" kisebb osztályokon elvileg szabad sebészeti kapacitás képződik.
&nbsp; 
A múlt év végén nyilvánosságra hozott térségi határok értelmében így könnyen előfordulhat, hogy mondjuk Óbudáról Gyöngyösre kell utazni egy sérvműtétre, vagy a belvárosból Szolnokra egy epekő probléma megoldásért. Arról azonban nem szól a tervezet, hogy a gyakorlatban hogyan segítik a betegeket a kijelölt ellátó helyre való eljutásban, illetve a hozzátartozók miként vehetnek így részt a kórházban fekvő napi gondozásában, és azt sem rendezi, hogy mi történik akkor, ha a beteg bármilyen okból nem vállalja az egyszerű rutinműtétért a kijelölt helyre történő utazást.


Hova vezet mindez?


Túl azon, hogy a térségi várólista a korrupció melegágya lehet, és a "sürgősségi" eljárások szaporodását vonhatja maga után, veszélyes hatást gyakorol az ellátórendszer struktúrájára is - hívja fel a figyelmet Poller Imre. Az egyszerűbb beavatkozásokat ugyanis a kisebb, vidéki kórházak irányába tolja, a bonyolultakat a nagyvárosok felé, s ha 3-4 évig ebben a formában működtetik a rendszert&nbsp; már változtatni sem igen lehet, annyira torzul az ellátás szerkezete - teszi hozzá a szakértő.

Forrás: www.napi.hu
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=543]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Ötleteléssel készül a halaszthatatlan nyugdíjváltozásokra a kormány]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=543]]></link>
<pubDate>Mon, 23 Jan 2012 13:42:17 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
A gazdasági tárca egy friss anyaga szerint tovább nem halasztható a nyugdíjrendszer átalakítása, ezért több változtatást is felvetnek. Az [origo] által megtekintett tervezetben előkerül a rugalmas nyugdíjkorhatár, a bankok nélküli önkéntes nyugdíjpénztárak ötlete, az alapnyugdíj és a sokat vitatott svéd modell is.&nbsp;Ez utóbbi&nbsp;képezi a kormány nyugdíjtervének alapját, de szimpla átvétele a nyugdíjak csökkenésével járhat együtt.

"Aktuális és tovább nem halasztható" a jövő nyugdíjrendszerével kapcsolatos döntés meghozatala egy, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) készült friss munkaanyag szerint, amelyet az [origo] megismert. "A nyugdíjrendszer átalakításának lehetséges irányai" címet viselő dokumentum több változatot taglal, és bár egyik mellett sem teszi le igazán határozottan a garast, több konkrét javaslatot is megfogalmaz.

A nyugdíjak adóztatásával kapcsolatos szabályok átírása mellett az anyag felveti egy újabb nyugdíjreform lehetőségét, körüljárja a korhatár emelésének felgyorsítását és a lépcsőzetes nyugdíjba menetel opcióját, ír az úgynevezett alapnyugdíjról és a csökkentett munkanyugdíj kombinációjáról (amit egy korábban készült munkaanyagra hivatkozva az [origo] már ismertetett), továbbá hangsúlyozza az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepének fontosságát, de olyan átalakítást szorgalmaz, amely kiszorítja a bankokat-biztosítókat a nyugdíjpénztárakból.

Lépéskényszer a bruttósítás és a nyugdíjadó miatt

Az NGM szerint a kormány azért van lépéskényszerben, mert a hatályos nyugdíjtörvény (amelyet még 1997-ben a magánnyugdíjpénztárakat megteremtő nyugdíjreform részeként a szocialista Horn-kormány alkotott) szerint 2013 fordulópontot jelentene a nyugdíjak számításában. Az eddigi nettó átlagkereset helyett a havi bruttó átlagkereset lesz a nyugdíj kiszámításának alapja, és egyúttal 2013-tól személyi jövedelemadót kell fizetni a nyugdíjak után (A pontos adózási szabályokat még meg kellene alkotni.).

Mindez két szempontból teszi sürgőssé a beavatkozást a Fidesz-kabinet számára. A kormány többször hangsúlyozta, hogy nem teszi adókötelessé a nyugdíjakat, viszont ha ennek megfelelően jár el, akkor a nyugdíjszámítás alapját is meg kell hagynia a jelenlegi rendszer szerint, feltéve, ha nem akarja, hogy sokkal több pénzt kapjanak jövőre a nyugdíjasok. Az NGM munkaanyagában is ez szerepel, és a 2013-tól érvényes szabályok hatályon kívül helyezését javasolja.

Rugalmas korhatár, bankok nélküli nyugdíjpénztárak

A dokumentum a jelenlegi nyugdíjrendszer más elemeit is megváltoztatná. A nyugdíjkorhatárról szólva például felveti a Bajnai-kormány által megkezdett emelés felgyorsítását, és a mostani féléves ugrás helyett (amelynek révén a 62 éves határ 2014 és 2021 között emelkedik 65-re) éves ugrást javasol az 1954 után születettek számára, hogy az emelés már 2019-ig befejeződjön. 

Emellett azonban a "lépcsőzetes nyugdíjba vonulás" lehetőségét is végiggondolandónak tartja, annak ellenére, hogy a kormányzati kommunikációban folyamatosan az jelenik meg, hogy egységes, általános nyugdíjkorhatárra van szükség, vagyis arra, hogy a hivatalos öregségi korhatárnál sem előbb, sem később ne vonuljon vissza senki. (A korhatár szigorú érvényesítését Orbán Viktor kormányfő legutóbb szerdai brüsszeli európai parlamenti beszédében is hangsúlyozta, amikor a bíráknak az&nbsp;Unió által vitatott nyugdíjazása mellett érvelt.) 

A több országban, például Norvégiában amúgy bevett és sikeresen alkalmazott lépcsőzetes korhatár a dokumentum szerint növelné a foglalkoztatottságot és segítené a nyugdíjassá válást. A minisztérium javaslata szerint a "lépcső" a nyugdíjkorhatár elérése előtti 1-2 évet jelentené, amikor csökkentett munkaidőben lehetne dolgozni, a kieső kereset helyére pedig valamiféle résznyugdíj-szerűség lépne.

A munkaanyag az úgynevezett helyettesítési rátán (az induló nyugdíj és az utolsó aktív kereset hányadosán) is változtatna, mondván, annak leszállítása költségvetési megtakarításhoz vezetne. A javaslat azért érdekes, mert a helyettesítési ráta nem egy olyan szám, amelyet kedvére változtathat a kormány, arra legfeljebb a nyugdíjrendszer egy vagy több kulcselemének - például a járulékok mértékének - módosításával közvetve tud, hosszabb távon befolyást gyakorolni. Mindenesetre az NGM kiszámolta, hogyha a mostani 70 százalékos rátát 60 százalékra leszállítanák, az havi több mint 10 milliárdos megtakarítást jelentene a büdzsének.

A harmadik nyugdíjpillért képező önkéntes nyugdíjpénztáraknak kiemelt szerepet szán az NGM tanulmánya, amely úgy fogalmaz, hogy az ide irányított megtakarításokra adható kedvezményeket a későbbiekben növelni is lehetne, ha azok visszatérnének az&nbsp;"eredeti" - az 1993-as törvényben rögzített - elvekhez, legfőképpen a nonprofit jelleghez. A megfogalmazás felveti, hogy a tárca a nyugdíjkasszák működtetéséből ki akarja zárni a bankokat és biztosítókat, amelyek eddig a piac többségét uralták. 

A svéd modell

2013-tól két út áll a Fidesz-kormány előtt, derül ki az anyagból. Az egyik szerint minimális változtatást hajtanának végre a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényen (legfőképpen nem lépne hatályba az, ami 2013-ban automatikusan hatályba lépne). A másik szerint az egész állami nyugdíjrendszert meg kellene reformálni. Nyugdíjreform címen négy változatot vázol a minisztérium: a német pontrendszert, a svéd nyugdíjmodellt, a nyugdíjstratégia-nyugdíjpolitikai koncepció című elképzelést (amely az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közös anyagaként szerepel) és végül a szolgálati idővel arányos és jövedelemmel arányos részekből álló nyugdíjrendszert (ez a már említett alapnyugdíjas és csökkentett munkanyugdíjas verzió).

Mindegyiket röviden ismerteti, mellettük és ellenük szóló pontokat is felsorakoztat az NGM, de a legtöbb érvet a svéd modell mellett hoz. Az egyéni számlás (NDC) állami nyugdíjrendszerként is emlegetett svéd szisztéma évek óta a Fidesz szakpolitikusainak kedvelt modellje. A 2010-es választások nyitányaként fontos kampánytémává lépett elő, de akkor a szocialista párti támadások miatt visszavonulót fújt a Fidesz, és tagadta, hogy a svéd modell bevezetésére készülne, mondván, "a svédektől legfeljebb Zlatan Ibrahimovicsot szeretnék átvenni". Később Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos kijelentette, hogy szívesen lenne svéd nyugdíjas, az elmúlt hetekben pedig már mint a párt szóvivője fogalmazta meg, hogy a kormánypárt nyugdíjtervének alapját a Századvég Gazdaságkutató műhelytanulmánya képezi, márpedig ez éppen a svéd modell alkalmazásának lehetőségeit járja körül. Selmeczi egyébként azt is mondta, hogy az év közepére eldől, melyik variáció nyújtja a nyugdíjrendszer stabil működését.

Korrekt rendszer

A svéd modell (hivatalosabb nevén névleges egyéni számlás modell) lényege leegyszerűsítve egy olyan nyugdíjrendszer, amelyben folyamatosan, külön politikai döntést nem igénylő automatizmusok útján törekednek a kiadások (nyugdíjak) és a bevételek (nyugdíjjárulékok) egyensúlyban tartására. Az egyensúlyt egy matematikai formula, egy úgynevezett automatikus kiegyenlítő mechanizmus igyekszik biztosítani az évről évre változó demográfiai és foglalkoztatási viszonyok közepette is. 

A rendszerhez tartozik egy virtuális egyéni számla, ami mögött nem áll valódi pénzeszköz, mint egy bankszámla mögött. Nem arra szolgál, hogy a befizetett nyugdíjjárulékok ide kerüljenek és itt kamatozva majd visszajussanak a majdani nyugdíjashoz, hanem csupán arra, hogy a befizetett járulékokat egyénekre lebontva korrektül nyilvántarthassák, egy meghatározott (akár a piacinál alacsonyabb) kamattal kamatoztassák, és ez alapján az adott évben nyugdíjba menők járadékát kiszámítsák. 

Aki a pályája során sokat keresett és ezért több járulékot is fizetett, mint egy alacsony keresetű, az arányosan éppen annyival többet is fog visszakapni nyugdíjasként, de az aktuálisan nyugdíjasok csak annyit vehetnek ki a rendszerből, amennyit abban az évben járulék formájában befizettek a még aktív dolgozók. 
&nbsp; &nbsp; 
Mikor lesz egyéni számla?

Nagyon sok ígéret elhangzott már az állami nyugdíjrendszerben vezetendő egyéni számlákról azóta, hogy a Fidesz átvette a kormányzást. Tavaly februárban Selmeczi Gabriella és Rogán Antal arról beszélt, hogy 2012 tavaszától élhetnek az egyéni számlák, decemberben pedig Selmeczi hangsúlyozta, hogy elkezdődött a számlák kidolgozása. A kormány nyugdíjterveinek alapját képező, a Századvég Gazdaságkutatónál készült tanulmányban erről az olvasható, hogy az egyéni számlavezetésre való átállás roppant körülményes, és mintegy 4-5 évet venne igénybe az, hogy a nyilvántartásokat alkalmassá tegyék az új rendszerre. A tanulmány szerint mintegy 80 millió okmány már elektronikusan feldolgozott és viszonylag könnyen kezelhető, azonban több mint 50 millió dokumentum csak papíralapon van meg (beszkennelve). 

Mindennek akkor van jelentősége, ha a kormány rövid átmenetet szeretne a mai és a svéd mintájú nyugdíjmodell között. Ekkor a korábbi nyugdíjjogosultságokat mindenkinek át kell konvertálni és induló egyenlegként az egyéni számlákon elismerni. Ha ezt a munkát nem végzik el, és csak az újonnan beérkező járulékokat tartják nyilván a számlákon (ez akár meg is valósítható már idén tavasszal is), akkor viszont nagyon lassú lesz a két rendszer közötti átmenet. A tanulmány szerint akár 40 évig is eltarthat, ennyi ideig párhuzamosan élne egymás mellett mindkét nyugdíjrendszer, ami komplikálja az adminisztrációt, csökkenti az átláthatóságot, és hordozza azt a politikai kockázatot, hogy egy következő kormány visszafordítja a nyugdíjreformot.
&nbsp; 
A modell - mint ahogy más nyugdíjmodellek is - megosztja a hazai nyugdíjszakértőket. A Viszkievicz András által jegyzett, a Századvég Gazdaságkutató műhelytanulmányai között publikált munka egyik legfőbb érve szerint a beépített automatizmus stabilan tartja és hosszú távon önfenntartóvá teszi a nyugdíjrendszert, az egyéni számlák révén pedig a leginkább átlátható és korrekt szisztémaként ösztönöz a munkavállalásra és a járulékfizetésre. A szerző óva int a svéd modell egy az egyben történő lemásolásától, mivel a két ország demográfiai viszonyai teljesen mások, a magyar társadalom a svédnél gyorsabban öregszik, és a magyar nyugdíjkasszának nincsenek tartalékai. (Csak viszonyításképpen: a svéd állami nyugdíjrendszer 3-4 évig akkor is ki tudná fizetni a nyugdíjakat, ha egy korona friss járulék sem érkezne bevételként.) 

A magyarországi sajátosságok miatt a svéd modell puszta lemásolása nem célravezető - állapítja meg a tanulmány, amely szerint ez garanciák hiányában azt eredményezhetné, hogy az aktívak egyéni számláján negatív hozamok keletkeznének, a már nyugdíjasok ellátása pedig csökkenhetne, és a későbbiekben is erősebben ingadoznának a nyugdíjak. A tanulmány végkövetkeztetése azonban mégiscsak az, hogy gondos tervezéssel, több éven át tartó előkészítéssel, átgondolt átmenettel és megfelelő tartalékalap létrehozásával hosszú távon stabil és munkára ösztönző nyugdíjrendszert segítene elő a svéd modell, amelyben a járulékokból származó arányos munkanyugdíjat egy alapnyugdíj is kiegészítené. Ez utóbbi - adóból finanszírozva - azoknak járna, akiknek nem sikerült egy meghatározott minimális összeget felhalmozniuk az egyéni számlájukon (mert például rövid ideig álltak munkaviszonyban).

Inkorrekt rendszer

"Nemcsak a magán-nyugdíjpénztári rendszernek nem voltam híve és szorgalmaztam felszámolását, hanem a svéd modellnek sem vagyok" - mondja Németh György nyugdíjszakértő. "A második pillér korrekt rendszer volt, csak éppen fokozta az ország pénzügyi sebezhetőségét. A svéd modell, öregedő népesség esetén inkorrekt rendszer, mivel egy rejtett, a majdani nyugdíjasok által fizetendő adót tartalmaz. Minél erőteljesebb az öregedés, annál magasabbat" - fogalmazza meg kritikáit a szakértő. Németh szerint nem az adóval van a baj, hanem azzal, hogy rejtett. Úgy véli, a kormány lényegében két alternatíva között választhat: korrekt nyugdíjrendszer és magasabb adók (beleértve a nyugdíjak megadóztatását is), vagy inkorrekt nyugdíjrendszerbe rejtett adó, ahol cserébe a "nyílt" adók szintje alacsonyabb.

A nyugdíjszakértő svéd modellel szembeni fő kifogása ugyanakkor az, hogy ezzel a rendszerrel a kormány felmentést ad önmagának (és utódainak) az alól, hogy fokozza erőfeszítéseit a magyarországi népesedési helyzet javítására. Sőt - mint mondja -, még a járulékok maradéktalan beszedésében sem lesz érdekelt, mert a rendszerbe beépített automatizmusok azonnal a nyugdíjasokkal fizettetik meg ennek árát.

Forrás: Origo
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=542]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Egységessé váló nyilvántartások]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=542]]></link>
<pubDate>Mon, 23 Jan 2012 13:28:21 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
Január elsejével egységessé vált a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt alkotó két elődszervezet, az APEH és a VP nyilvántartási rendszere. A NAV egységes ügyfélnyilvántartásában egy vámazonosító számhoz (VPID szám) egy adóazonosító szám tartozhat. Ugyanez visszafelé nem igaz, mivel egy magánszemélynek két VPID száma is lehet &#8211; hívja fel a figyelmet a NAV. Az integrált nyilvántartás eredményeként a jövőben a vámhatóság felhasználhatja az adóhatósági nyilvántartásban szereplő adatokat, így az adatbejelentést elegendő kizárólag az adó- vagy a vámhatóság felé megtenni. VPID számot mostantól az adóigazgatóságok is kiadhatnak.

Forrás: Világgazdaság Online
 ]]>
</description>
</item>


</channel>
</rss>
